• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Életmentő mammográfia

Lapszemle Forrás: Világgazdaság

Még mindig nem vesznek részt elegen emlőszűrő vizsgálatokon.

Egy nemrégiben megjelent átfogó brit tanulmány azt állítja, hogy nem a szűréseknek köszönhe-tően csökken a mellrák okozta halálozások száma Nagy-Britanniában az utóbbi 25 évben. Oxfordi kutatók szerint a szűrésnek egyes esetekben megvannak az előnyei, de országos szinten nem jelentkezik a különbség, a javuló statisztika inkább egyéb faktoroknak, köztük a jobb kezelésnek köszönhető. A legnagyobb visszaesés ugyanis a negyven év alatti nők körében történt, akik egyébként nem tartoznak a szűrésre behívott korosztályhoz - írta a Világgazdaság. A tanulmány ellentmond a brit egészségügyi minisztérium megbízásából készült, tavaly publikált jelentésnek, amely szerint a szűrésre berendelt nők körében húsz százalékkal csökkent a mellrák-halálozási arány.

Bidlek Mária, az Országos Onkológiai Intézet munkatársa is arra hívta fel a figyelmet egy, a témában elhangzott előadásában, hogy nagy nemzetközi tanulmányok 12-20 éves után követés után 20 százalékos szignifikáns halálozás-csökkenést mutatnak a szűrésen részt vett nők körében. A kiszűrt esetek 90 százaléka korai stádiumban felfedezett rák volt – tette hozzá.

Az intézet főigazgatója, Kásler Miklós hangsúlyozta: a sokféle vélemény ellenére az ma az orvosszakmán belül általánosan elfogadott evidencia, hogy az emlőrák lakossági szűrése fontos, mert egyértelműen eredményes. A skandináv országokban, ahol először vezették be a 45-64 év közötti nők mammográfiás szűrését, az időben megkezdett kezelések eredményként 30 százalékkal tudták csökkenteni a halálozást. Itthon a 2002-ben bevezetett szűrések eredményeként az első évben mintegy 3 ezer elváltozást szűrtek ki, ennek a fele olyan daganat volt, amely másfél centinél kisebb volt, tehát nem tapintható. Az ilyen, időben felismert esetek prognózisa ugyanakkor a legjobb.

Az itthon több mint tíz éve indult szervezett emlőszűrési program az érintett lakosság körében 70 százalékos átszűrtséget célzott meg. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól kapott adatok szerint ugyanakkor évente mindössze 230 ezren vesznek részt mammográfiás vizsgálaton, ami az 1,4 millió 45 és 64 év közötti nőnek még a 20 százalékát sem éri el. Az egészségbiztosító ugyanakkor már így is évente több mint egymilliárd forintot fizet ki ezekre az ingyenesen igénybe vehető vizsgálatokra, ami azt jelenti, hogy 70 százalékos átszűrtséget feltételezve a mostani összeg több mint háromszorosa lenne a ráfordítás. A halálozás azonban nemzetközi tapasztalatok szerint csak így lenne az elvárt, 30 százalékos mértékben csökkenthető az eddigi nagyjából 10 százalékkal szemben (az ezredfordulón 2316-an, 8 évvel később 2108an haltak meg emlőrákban Magyarországon.)