• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Életmentő milliárdok a patikáknak

Lapszemle Forrás: Magyar Hírlap Online

Akár beszerzési szövetségeik kiterjesztésével és megerősítésével is ellensúlyozhatják az erőfölényt.

Bár még nem vonultak el a felhők a patikák feje felől, átmenetileg mégis fellélegezhetnének azzal az évi hárommilliárd forinttal, amelyet a kormány a nagykereskedelmi árrés átcsoportosításával biztosít nekik. Legalábbis így értékeli a helyzetet a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke. Hankó Zoltánt a mától hatályos rendelet előzményeiről, indokoltságáról, valamint várható hatásairól kérdezte a Magyar Hírlap. Leszögezte, a patikáknak mindenképpen szükségük van arra a korrekcióra, amellyel növelni lehetne a köztámogatott orvosságok beszerzési ára és az eladás után járó különbözetet, az úgynevezett árrést. Enélkül ugyanis egyre bizonytalanabbá válik a patikák fenntartása, ami veszélyezteti a lakosság térben és időben kiegyensúlyozott gyógyszerellátását.

A helyzet kialakulásában döntő szerepet játszott a 2006-os patikaliberalizáció, amelynek következtében egyre-másra nyíltak új gyógyszertárak – emlékeztetett a köztestület elnöke. Eközben az árrés nem növekedett, így a patikai ágazatban forráshiány alakult ki, amelyet a Széll Kálmán-terv már elindított takarékossági előírásai tovább súlyosbítanak.

Külső forrás azonban az idén nem áll a költségvetés rendelkezésére, ezért a problémát „belülről" kell kezelni, valamelyest kiegyenlítve azt a különbséget, amely a gyógyszerforgalmazás nagy- és kiskereskedelmi jövedelmezősége között tapasztalható. Ezt a megoldást az elnök azért tartja elfogadhatónak, mert amíg az elmúlt években az árrés tömege a nagykereskedelemben követte az inflációt, addig a patikák hoppon maradtak, ezért az olló folyamatosan nyílt a két terület között.
Nem szólva arról – tette hozzá –, hogy a nagykereskedők által biztosított kedvezményekkel alapvetően a jelentős forgalmú patikák jártak jobban, mert többféle és nagyobb mértékű engedményeket kaptak. A vidéki kispatikáknak ebből nem sok jutott, ám ez a szempont most veszíthet jelentőségéből

Az árréskorrekció kapcsán a hazai három nagy gyógyszer-nagykereskedelmi cég a napokban fölbontotta szerződéseit a patikákkal, hogy újakat kössön velük. Ez a reakció az elnök szerint fölveti annak szükségességét, hogy a gyógyszertárak a saját beszerzéseik során csökkentsék függőségüket a nagykereskedőktől. Ezt szolgálhatja a beszerzési szövetségek megerősítése és kiterjesztése, így a patikák akár közvetlenül a gyógyszergyártókkal is tárgyalhatnának. „Középtávon ezzel egy önállóbb gyógyszertári rendszer alakulhat ki" – mondta.