Életünk a tunyulás, pedig csak a halálunkat hozza előrébb

Az Index sorozatában annak igyekszik utánajárni, mi a hosszú élet titka, melyek az egészséges életmód alappillérei. A korábbiakban górcső alá vettünk a hazai helyzetet, átrágtuk magunkat a táplálkozáson, de a továbbiakban lesz még szó alvásról, rossz szokásokról, stresszkezelésről és sok minden másról is. Ezúttal a mozgásra fókuszálnak.

„A hosszú és egészséges élethez elengedhetetlen a rendszeres fizikai aktivitás” – jelentette ki az Indexnek Babai László háziorvos, a Magyar Életmód Orvostani Társaság (ÉMOT) elnöke, kiemelve, hogy a mozgásnak fizikális és mentális értelemben is számos előnye van, a kettőt nem lehet szétválasztani: ha fáj egy testrészünk, az a pszichénkre is hatással van, de ha „fejben” nem vagyunk rendben, azt előbb-utóbb a szervezetünk is visszajelzi.

Ha mégis külön szeretnénk vizsgálni a két aspektust, akkor azt mondhatjuk, hogy az aktív életmód fizikálisan minden egyes szervünkre pozitív hatást gyakorol: itt mindenképpen meg kell említeni a hormonrendszert, az emésztést, a légzést, a szív- és érrendszert, a csontokat, izmokat és az idegrendszert. Ez utóbbi pedig már átvisz a mentális vetületre: a mozgás meghatározza, miként alakulnak az agyunkban a neuronális kapcsolatok, és ha azok a megfelelő irányba terelődnek, az elménk is tisztább, békésebb lesz – fejtette ki a szakember.

Kérdésünkre, hogy milyen folyamatok mennek végbe ellenkező esetben, vagyis akkor, ha valaki huzamosabb ideig nem mozog, arra hívta fel a figyelmet: több mint harminc betegség esetében már bizonyítást nyert, hogy a mozgásszegény életmód hozzájárul a probléma kialakulásához, és ezzel együtt a gyógyulás esélyeit is csökkenti. Ide tartozik a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek (pl. magas vérnyomás), a csontritkulás, a depresszió, a demencia, a Parkinson-kór és az egyes onkológiai betegségek. Különösen összefügg a mozgásszegény életmód a vastagbéldaganat és az emlőrák kialakulásával.

Ha már tudjuk, mennyit kellene mozogni, már csak azt kell eldönteni, hogy melyek a számunkra szimpatikus mozgásformák, ehhez pedig nem árt tisztában lenni a nagyobb csoportokkal. Ugyan többféle besorolás létezik, orvosilag ezek a főbb kategóriák: kardió, izomerő-növelés, egyensúlyedzés és nyújtógyakorlatok.

Az egészségmegőrzés szempontjából a legfontosabb a kardioedzés, ami pulzusszám-emelkedéssel jár, de jó, ha az kiegészül izommunkával is. Talán a legegyszerűbben úgy lehet különbséget tenni, ha átgondoljuk, mi az, amit huzamosabb időn keresztül, egy adott, standard intenzitással tudunk csinálni. Ezek a kardiomozgások, ide tartozik például a futás, az úszás, a kerékpározás stb. Minden, amit csak másodpercek, percek erejéig tudunk végezni, már az izomnövelés kategóriájába esik, ilyen például a nagy súlyokkal való edzés. Fontos, hogy értsük: ha kis súlyokkal és nagy ismétlésszámmal dolgozunk, az már ismét kardió lesz.

További részletek az Indexen.