Az utóbbi 20 évben egy-két kivételtől eltekintve nem sikerült meghatározó egészségügyi reformot végrehajtani.
Ha nem történik meg az egészségügy igazi reformja, akkor továbbra is marad az elfekvőben – mondja Kovácsy Zsombor egészségügyi jogász, akinek 2018-as Beutaló című könyve után ebben a hónapban jelenik meg újabb írása, Elfekvő címmel. Erről is kérdezte az mfor.hu.
A szakértő új könyvében a magyar egészségügy különböző strukturális és finanszírozási problémáit veszi górcső alá egészen a tavaly decemberi reformcsomagig bezárólag, ezért felmerül a kérdés, hogyan értékeli a napvilágot látott reformtervezetet, mely először a Portfólio-n jelent meg. Mint a lapnak kifejtette, vannak benne valódi, előremutató reformelképzelések, mint például a kapacitásmódosítások megalapozottabb előkészítése, vagy a szükségletekhez való igazításuk. Azt már kevésbé tartja célszerűnek, hogy a kifacsart kórházi költségvetési helyzet közepette a jellemzően a jelenlegi kormányzat által kinevezett kórházvezetőket további ellenőrzési folyamatokkal vegzálják. Szerinte a probléma még mindig sokkal inkább a rossz struktúrában, mint a kórházak pazarlásában rejlik.
A kórházi beszállítókkal való tárgyalásokkal kapcsolatban, melyek február 29-én értek véget, s a pénzükre váró érintettek épp arra várnak, hogy mit kommunikál ezek eredményéről a kormány, a polgári értékrendet tartja követendőnek: „Amit megvettünk, azt illik kifizetni. Az állami intézményrendszernek szinte egyeduralkodó helyzetét korábbi fázisban, a beszerzések, az ártárgyalások idején kellene érvényesítenie.”
Ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy a kórházi beszállítókkal folytatott tárgyalások csak utólagos kármentésre irányulnak, a reformlépések, amelyek talán elejét vennék a kórházi adósságok folyamatos újratermelődésének, egyelőre csak tervezetek, s csak tényleges életbe léptetésük után lehet majd látni, hogy fenntarthatóan stabilizálják-e a kórházak helyzetét. Továbbiak a cikkben