A kórházi ágyakat csak abban az esetben lehetne csökkenteni, ha a jelenleginél jobban működik az alap-, a járóbeteg-, az otthon- és a krónikus betegápolás.
Az elmúlt hetekben a koronavírus kapcsán ismét szóba került, mennyi kórházi ágyra van szükség Magyarországon, és mi a baj a kórházak gazdálkodásával. A hvg.hu egészségügyi szakembereket kérdezett arról, mi lehet az oka a viharos sebességű kórházi kiürítéseknek. Megvalósítja-e a kormány a veszélyhelyzet "leple" alatt az egészségügyi reformot a kórházakban?
Egy merész és a járvány jelen fázisában egyelőre felesleges sebességű és mértékű politikai húzás a kormány részéről – értékelte a hvg.hu-nak az elmúlt hetek egészségügyi történéseit Rékassy Balázs egészségügyi menedzser. „Lehet, hogy a miniszterelnököt matematikai számításokkal úgy informálták, hogy 8 ezer feletti lélegeztetőgépre és 30 ezer feletti ágyra is szükségünk lehet, de reálisabb lenne egy fokozatos felszabadítási terv. Lehet, hogy úgy gondolják, ha már belekezdtünk ebbe a nagy mértékű ágyfelszabadításba, akkor használjuk fel az egészet egy modernizációra. Azt mondták, oké, mikor, ha nem most hozzuk létre a szükséges háttérintézményeket, hiszen ezeknek az ágyaknak a nagy része úgyis vattaágy volt."
Rékassy Balázs szerint a kórházi ágyakat csak abban az esetben lehetne csökkenteni, ha a jelenleginél jobban működik az alap-, a járóbeteg-, az otthon- és a krónikus betegápolás. És azzal is kezdeni kellene valamit, hogy az egész rendszer alulfinanszírozott. "Ha racionalizálnák és rendbe raknák a finanszírozást, helyes és jó érdekeltségi rendszert teremtve, és megfizetve a fenti szolgáltatásokat, érdekelté tennénk a háziorvost, a járóbetegrendelőt, hogy azt a pácienst, akit csak lehet, saját hatásköreikben menedzseljenek, egy ápolói, gondozói szakértői csapatot mozgatva, felkészülten, abban az esetben bő egyharmadát a kórházi ágyaknak meg lehetne szüntetni – mondta Rékassy, aki szerint így 22-23 ezer ágyra nem lenne szükség a kórházakban.