Elindult az Egészséges Budapest Program

Az Egészséges Budapest Programról szólt hétfőn a KarcFM egyik riportja, amelyben megszólaltatták Ráski Lászlót,az Orvostechnikai Szövetség főtitkárát; Cserháti Pétert, az EMMI miniszteri biztosát, és Rékassy Balázs, egészségügyi szakközgazdászt.

Músorvezető: Elindult az Egészséges Budapest Program. A fővárosi és Pest megyei kórházak ugyanis összesen 21 milliárd forintot kaphatnak közbeszerzésen keresztül az orvosi berendezéseik korszerűsítésére. Az eszközfejlesztés után pedig megkezdődhet annak a tervnek a kivitelezése, amely az infrastruktúra rekonstrukciójára irányul, és bár a folyamat jó pár évig eltart majd, a végén az orvoselvándorlásra is hatással lehet.

Ráski László: Pénzt kell belerakni a rendszerbe, ez vitathatatlan.

Mv: Az Orvostechnikai Szövetség főtitkára a KarcFM-en nemrég azt hangsúlyozta, hogy nem csak pénzkérdés a jól működő egészségügy, de óriási szükség van forrásra. Ráski László hozzátette, ugyan az elmúlt években már sokat javult a magyarországi betegellátás, még mindig számtalan tennivaló akad a területen, ami érthető is.

Ráski László: Maga az egészségügyi ellátórendszer egy rendkívül nagy, rendkívül bonyolult rendszer, amit nagyon nehéz mozgásba hozni, és ahol a kis változtatások nagyon-nagyon hosszú időn belül látszanak meg. Nyilván ez nem fogja vigasztalni azokat, akik az ellátatlanság miatt hátrányt szenvednek, de ezt az embereknek is látnia kell, hogy nem olyan egyszerű egy ekkora ellátórendszert megjavítani.

Mv: Ráski László kiemelte, fontos lenne a kezelések és az ahhoz szükséges eszközök fejlesztése.

Ráski László: Mi annyit tudunk tenni, hogy bemutatjuk a kormányzati oldalnak azokat az innovatív technológiákat, amelyek egyrészt már léteznek Magyarországon, tehát amit már ismer az ellátórendszer, másrészt azokat, amelyek mondjuk Nyugat-Európában, vagy Amerikában már ismertek, alkalmazzák őket és igazoltan nagyobb az egészségnyereségük. Mi ezeket tudjuk bemutatni, illetve hát nyilvánvalóan ezzel kapcsolatban ösztönözni a kormányzati politikát, az egészségpolitikát, hogy ezeket egyrészt a technológiákra, az eszközökre, másrészt az ahhoz tartozó képzésekre nagyobb összegeket fordítsanak, mint a jelenlegi költségvetésben ez megvan.

Mv: Erre most sor kerülhet az Egészséges Budapest Program keretein belül. Cserháti Péter fővárosi kórházfejlesztésekért felelős miniszteri biztos a KarcFM-nek elmondta, a projektben elsőként budapesti és Pest megyei kórházak kaphatnak, összesen 21 milliárd forintot korszerű orvosi berendezések beszerzésére.

Cserháti Péter: A kórházakkal most már két éve folyik ennek az Egészséges dapest Programnak az előkészítése. És ez egy több lépcsőből felépülő folyamat, aminek az első állomása ez a 2017. évi döntés és lehetőség. A kormány már tavaly döntött arról, hogy negyvenmilliárd forint használható föl nemzeti forrásból ebben az évben ilyen célra. És a fenti fejlesztési folyamatban a kórházaknak a letárgyalt hosszútávú, egészen 2026-ig, tehát tíz évig elnyúló ciklusában azok a legsürgősebb fejlesztések vannak ebben, amik már nem voltak tovább halaszthatók. Tehát ilyen hiányokat, illetve máshol pedig magának a meglévő, de elöregedett eszköznek a cseréje történik meg korszerűen és ez egy komplex terv része.

Mv: Cserháti Péter arról is beszélt, hogy a mostani, szinte azonnali fejlesztések után közbeszerzést írnak majd ki a hosszútávú beruházásokhoz is, amelyek magukba foglalják a kórházrekonstrukciókat. Ezek között pedig lesznek zöldmezős beruházások is.

Cserháti Péter: Dél-budai kórház önmagában zöldmezős teljesen új területen jön létre, de az egyéb nagy centrumok is hatalmas nagy épületekkel egészülnek, mert másképp nem lehet a korszerűtlen pavilon épületekből összevonni a ma már a modern kor körülményei miatt az intenzív, a sürgősségi, a műtői kapacitást központban igénylő osztályokat együtt működtetni. Úgyhogy így nem kell akkor betegeket épületek, vagy intézmények között szállítani, hanem egy sürgősségi ellátás, egy térben nagyon gyorsan, időveszteség nélkül lefolytatható lesz. És ezekhez nagyon komoly új beruházások is kellene, és számos más kórházban, ugye társkórházakban viszont inkább felújítás, komfortosítás, a kórtermek átalakítása, vizesblokkok elkészítése szükséges ahhoz, hogy a betegek sokkal jobban érezzék magukat és nívósabb legyen a közeg, olyan, amelyik már számos vidéki kórházban most is rendelkezésre áll. Rékassy Balázs, egészségügyi szakközgazdász: Én nagyon örülök ennek az egész koncepciónak és ennek a tervnek.

Mv: Rékassy Balázs egészségügyi szakközgazdász szerint hatékonyabb lesz az egészségügyi rendszer a kórházak korszerűsítésével. A KarcFM-nek elmondta, a kormány terve szerint a következő években az összes már meglévő fekvőbeteg intézményt felújítják és a fővárosban úgynevezett centrumkórházak is épülnek, nagyjából ezer ággyal, modern eszközökkel, jól megközelíthető helyeken.

Rékassy Balázs: Ez azt jelenti, hogy nagyon széles szakmák, a hét, hét napján 24 órában nyitva lévő kórház, ügyelete adó kórház, és a jelentősebb, fontosabb szakmákból szintén állandó ügyeletet biztosító 24 órás centrumkórház. Ebből három lenne Budapesten, Nagyvárad tér környékén, a mostani László, István kórház területén készülne egy új tömbkórház. A másik, az a Honvédkórház, ez egy pillanatig sem volt kétséges, ez már a kezdetek óta, itt a Honvédkórház fejlesztéséről van szó, hiszen van mellette szabad terület. A Honvédkórház relatív egy modern kórház és most is központi szerepet tölt lát el. Budai régióban egyelőre az a megoldás született, hogy az M1-es, M7-es autópálya bevezető szakaszához közel, egy úgynevezett XI. kerületi Dobogó nevű városrészben épülne egy új tömbkórház, és ez látná el a dél-budai régiónak a centrum szerepét.

Mv: Rékassy Balázs ismertette, a Szent János Kórház átalakulna egy krónikus rehabilitációs intézménnyé, a Kútvölgyi kórházat pedig felújítanák és egy kisebb kapacitású traumatológiával rendelkező, inkább járóbeteg-rendelésre szakosodott intézményt hoznának létre belőle. Hozzátette, a javuló munkakörülmények hazacsábíthatják az eddig külföldön munkát vállalókat is.

Rékassy Balázs: Soha nem lesz, illetve nem soha, de azért a közel jövőben nem lesz akkora az orvosok fizetése Magyarországon, mint Nyugat-Európában, de mindenképpen elindult egy fejlődés. Van olyan anyagi különbség, amit az ember azt mondja, hogy ha viszont itthon tud maradni, normális munkakörülmények között dolgozni, akkor ez sokat számít. Bízok benne, hogy ha ezek az intézmények tényleg megvalósulnak, akkor nőni fog az orvosok és az egészségügyben dolgozóknak a lelkesedése.

Mv: Erre pedig nagy szükség lenne, hiszen az alacsony bérek és a rossz munkakörülmények miatti orvoselvándorlás korábban óriási méreteket öltött. Az utóbbi években azonban némileg csökken a Magyarországot elhagyók száma, hiszen tavaly már csak 615 doktor kérte a külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági bizonyítványt, míg 2013-ban még 705. Ráadásul a kormányzat további béremelésekről is dönthet a közeljövőben.