• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Elindultak az ellenőrzések az egészségügyben

Lapszemle 2024.05.03 Forrás: InfoRádió
Elindultak az ellenőrzések az egészségügyben

Komoly aggályokat vetne fel, ha az emberi méltóságot sértő helyzetek jönnének létre egy-egy ellenőrzésnél.

A háziorvosok kollegiális vezetője azt mondta az InfoRádióban, hogy a Belügyminisztérium által nemrég elrendelt ellenőrzések célja hosszú távon nem a bírságolás, hanem egy átfogó kép kialakítása az egészségügyi ellátórendszer humánerőforrás-helyzetéről. A Magyar Orvosi Kamara főtitkára pedig arról beszélt, hogy főként financiális okai lehetnek a nem megfelelő hatékonyságú kórházi munkavégzésnek.

Az országos kollegiális szakmai vezető háziorvos, Békássy Szabolcs szerint az átvilágítás fontos lehet a teljes ellátórendszer újrastrukturálása kapcsán, valamint a magánerőforrás megfelelő felhasználása érdekében. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar egészségügyi ellátórendszer „rendkívül kórházcentrikus”, ezért bizonyos területeken beavatkozás szükséges.

Mint fogalmazott, az alapellátás szintjén sokkal szélesebb körű szolgáltatásokat kellene biztosítani, ehhez viszont elengedhetetlen, hogy átfogó képpel rendelkezzen a döntéshozó a rendelkezésére álló lehetőségekről.

Békássy Szabolcs hangsúlyozta: csak a háziorvosi praxisok ellenőrzésével kapcsolatban vannak információi. Úgy véli, „rendkívül rossz fényt vet az egész háziorvos-társadalomra”, hogy múlt héten bizonyos sajtóorgánumok tavalyi ellenőrzésekkel kapcsolatban közöltek beszámolókat, amelyek nem hozhatók összefüggésbe a mostaniakkal. 

Mina András orvos-jogász csak kollégák, ismerősök beszámolói alapján tud véleményt formálni a kérdésben. Mint mondta, azt nem lehet vitatni, hogy a fenntartó rendelkezik többféle jogosítvánnyal a kórházak üzemeltetésével, működtetésével vagy ellenőrzésével kapcsolatban. Mindezek alapján teljesen törvényszerű az egészségügyi dolgozók, illetve a munkájuk ellenőrzése. Ugyanakkor az egészségügyi jogi szakértő hozzátette, hogy az ellátórendszer ellenőrzése nem valósulhat meg olyan környezetben vagy körülmények között, amely a betegek számára aránytalan terhet, sérelmet jelent. Komoly aggályokat vetne fel, ha az emberi méltóságot sértő helyzetek jönnének létre egy-egy ellenőrzésnél. Arról is beszélt, hogy időnként indokoltan akár zárójelentés nélkül is hazaengedhetnek betegeket a kórházból, a zárójelentés pedig ilyen esetben utólag kerül fel a felhőbe. Kérdés, hogy ilyenkor biztosan igazolható lesz-e, ha például valamilyen ellátási sérelem vagy visszásság történik egy beteggel? A szakértő szerint az ellenőrzések célkitűzéseit „nehezen értelmezi a szakma”, de megjegyezte azt is, hogy bizonyos indokok érthetők, és akár fontos tényekre, körülményekre is rávilágíthatnak.

Mint fogalmazott, egyáltalán nem mindegy, hogy belső felhasználásra gyűjtik ezeket az ellátással kapcsolatos információkat, adatokat, vagy egy nyílt helyzetfeltárás a cél. Utóbbit mindenképpen támogatná azzal a kitétellel, hogy ne sérüljenek se a betegek, se az egészségügyi dolgozók emberi jogai.

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) főtitkára azt mondta az InfoRádióban, hogy a Belügyminisztérium által kezdeményezett ellenőrzésekről elsősorban a sajtóból, illetve részben kollégáktól szereztek információkat.

A MOK üdvözölné, ha az ellátórendszer működési feltételei (sterilitás, műszerezettség) kerülnének az ellenőrzések fókuszába.

Ezzel szemben a MOK nem biztos abban, hogy a nemrég elindított ellenőrzések „biztosan a legjobb ponton keresik majd a hibákat”. Svéd Tamás hozzáfűzte: nem azt látják, hogy azért lenne kevésbé adekvát ellátás a kórházakban, mert onnan az egyébként is alacsony létszámú orvosok és szakdolgozók hiányoznának vagy „a munkaidejükben ellógnának”, hanem sokkal inkább financiális okai lehetnek a nem megfelelő hatékonyságú munkavégzésnek.

További probléma a munkaerőhiány, valamint a műszerezettség és az orvosi eszközök kérdése. A főtitkár szerint a legtöbb gond, hiányosság arra vezethető vissza, hogy „nem megfelelő módon fizetik meg a kórházakat, illetve azok dolgozóit az elvégzett beavatkozások után”. Hozzátette: a kórházi adósságok folyamatosan növekednek, ami az elavult finanszírozással együtt sok helyen előidézhet olyan helyzetet, hogy megfelelő támogatás hiányában arra kényszerülnek a kórházak, hogy a betegek adekvát ellátása elhúzódik, és „néhány nappal tovább fektetik az adott osztályon” az érintetteket. „Ennek a helyzetnek a finanszírozási hozzáigazítása nélküli puszta ellenőrzése és megakadályozása valójában még inkább növelni fogja a kórházi adósságokat” – figyelmeztetett a MOK főtitkára.

További részletek az InfoRádióban