Elkaszálta az EU Orbánék különadóit

Az Európai Bizottság úgy ítélte meg: az árbevételtől függő progresszív díjszerkezeten alapuló két magyar adóügyi intézkedés sérti az uniós állami támogatási szabályokat. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a progresszív díjszerkezet szelektív előnyöket biztosít az alacsony forgalmú vállalkozások számára a versenytársaikkal szemben - írta a vg.hu.

Magyarország nem tudta bizonyítani, hogy a progresszív szerkezet létjogosultságát akár az egészségügyi vizsgálatok költségeinek fedezésére szolgáló élelmiszerlánc-felügyeleti díj célkitűzései, akár a dohányipari vállalkozásokra kivetett adók egészségügyi vonatkozású célkitűzései indokolták volna - írták az indoklásban.

Az Európai Bizottság úgy véli: Magyarország nem támasztotta alá bizonyítékokkal, hogy a dohánytermékek egészségügyre gyakorolt hatása arányosan növekszik az e termékeket értékesítő vállalkozások árbevételével, vagy hogy a valamely gyártó által értékesített első doboz cigaretta egészségre gyakorolt hatása nagyobb, mint az ugyanazon gyártó által értékesített utolsó doboz cigarettáé.

A Bizottság azt jelezte: nem vonja kétségbe Magyarország azzal kapcsolatos jogát, hogy az adószintjeit maga döntse el, sem pedig a különböző adók és illetékek célkitűzéseit, de az adórendszernek összhangban kell állnia az uniós joggal, és az nem részesíthet indokolatlan előnyben egy adott vállalkozástípust, például az alacsony árbevételű vállalkozásokat. A teljes cikk

Nincs szükség változtatásra az élelmiszerlánc-felügyeleti díjfizetési rendszerben
Nincs szükség változtatásra az élelmiszerlánc-felügyeleti díjfizetési rendszerben az Európai Bizottság ezzel kapcsolatos legutóbbi döntése miatt, mert a magyar Országgyűlés tavaly decemberben visszaállította valamennyi élelmiszerlánc szereplőre a korábban egységesen alkalmazott 1 ezrelékes díjfizetési kötelezettséget - közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM) kedden az MTI kérdésére.

Az Európai Az FM korábban azért kívánt áttérni a progresszív adófizetési formára, mert álláspontja szerint az óriási forgalmat lebonyolító multinacionális nagyvállalatok élelmiszerbiztonsági szempontból nagyobb kockázatot jelentenek, mint a kevesebb árutételt értékesítő vállalkozások, üzletek. Egy esetlegesen hibás termék megjelenése - a gyors árumozgás, a nagyobb vásárlószám és az egyszerre nagyobb tömegű áru értékesítése miatt - a nagyvállalatoknál nagyobb kockázatot jelent. Emiatt a nagyvállalati szektor felügyelete jelentősebb ellenőrzési kapacitást köt le.

A szaktárcánál hangsúlyozzák, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti díjfizetési kötelezettség nem minősül adónak, az az európai élelmiszerjog alapján fizetendő szolgáltatási díj.