Elképesztően torz rendszert eredményezett a kórház-átalakítás

Extrém aránytalanságok alakultak ki az ellátandó lakosság számához rendelt ágyak számában a Semmelweis Terv megvalósítása során. Kritikus a belgyógyászati alapellátás lehetősége Székesfehérváron, Tatabányán, Vácon valamint Budapesten a Szent Imre kórházhoz, a Bajcsy Kórházhoz és a Szent János kórházhoz rendelt résznél - hívja fel a figyelmet az Élet és Irodalom e heti számában, Székesfővárosi ágyrajárók címmel megjelent cikkében Poller Imre orvos - idézi a cikket a Napi.hu.

Mint kifejti, az elérhető adatok szerint a 2012. július 1-től elviekben már működő térségi rendszerben a közép-magyarországi térség kórházainál nem látszik semmiféle összefüggés a kialakított új ellátási területek, a rendelkezésre álló ágyszám és az ellátandó lakosság száma között, s immár bizonyos, hogy a közhiedelemmel ellentétben nem a közép-magyarországi térségben jut egy főre a legnagyobb éves kórházi finanszírozási összeg.

Ebből fakadóan a következő hónapokban jelentős problémát jelent a Közép-Magyarországhoz csatolt, saját ellátó rendszerükben tovább gyengített megyék lakosságának az ellátása. Ugyanakkor jó néhány budapesti kórház is olyan csekély ágykapacitással rendelkezik az ellátandó lakosság számarányához képest, hogy ez a finanszírozási problémáktól függetlenül is ellátási korlátot fog képezni a főváros egyes területein - fogalmaz Poller. Az ágyszámhoz mérten kritikusan nagy ellátási terület jutott például a Szent Imre vagy a Szent János Kórháznak, míg igen kedvező például az Uzsoki utcai kórház feladatainak a meghatározása a rendelkezésre álló ágyaihoz képest.

A számokat böngészve felteszi a kérdést: egyáltalán hogyan is készülhetett a Semmelweis Terv operatív végrehajtási terve, a példaként bemutatott esetek kapcsán észlelt extrém aránytalanságok alapján elkerülhetetlen a kérdés: egyáltalán optimalizálták-e valamilyen módon a rendelkezésre álló ágyak számát az ellátandó lakosság számához?

Egyenlő hozzáférés?
A térségi felosztással létrejövő hozzáférésbeli különbségeket a GYEMSZI által működtetett internetes adatbázis alapján, az összevont közép-magyarországi térség kapacitáselosztásán mutatja be.

A közép-magyarországi összevont régió kórházaiban általános belgyógyászati feladattal 2011. december 31-én 2571 ágy működött, a 2012. július 1-én bevezetett új rendszerben ezek száma közel 800-zal csökkent, 250 belgyógyászati ágyat teljesen kivontak a rendszerből, így egy aktív belgyógyászati ágyra átlagosan 2405 lakos ellátási feladata jut.

Maguknak a kórházaknak és konkrét ellátási feladataiknak a vizsgálatakor kiderül, a térségben működő 27 aktív belgyógyászati osztály közül csupán három olyan osztályt találunk, ahol az egy betegre jutó ágyszám megfelel a térségi átlag +/-10 százalékának (egy rendszeren belül azonos feladatra az erőforrásokat illetően +/-10 százalék eltérést fogadnak el a nyugat-európai biztosítási rendszerek), ez pedig az Uzsoki utcai kórház, a salgótarjáni kórház és a kerepestarcsai kórház.

Az eltérő megbetegedési gyakorisággal esetenként talán még magyarázható +/-30 százalékos eltérést mutató zónába pedig további kilenc kórház kerül, ezek közül 6 esetében jóval átlag alatti ("beteg terület"), háromnál pedig jóval átlag feletti ("egészséges terület") az egy ágyra jutó ellátandó lakosság száma.
További kórházakban az egy ágyra jutó lakosság száma viszont már a térségi átlag fele, más kórházban viszont ugyanez az érték a térségi átlag kétszerese.

További részletek a teljes cikkben