• nátha
    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

    • A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

      A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

  • melanóma
    • A szemben és a köröm alatt is lehet rejtett melanóma      

      A szemben és a köröm alatt is lehet rejtett melanóma      

    • Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

      Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

  • egynapos sebészet
    • Jövőre elkészül az egynapos sebészeti egység Kecskeméten

      Jövőre elkészül az egynapos sebészeti egység Kecskeméten

    • Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

      Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

    • Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

      Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

Elképzelhető, hogy náthává tudjuk szelídíteni a koronavírust

Lapszemle 2021.01.21 Forrás: index.hu
Elképzelhető, hogy náthává tudjuk szelídíteni a koronavírust

Kemenesi Gábor: Nincs kormány, amely bevállalná, hogy kétes eredetű szert adasson be nekünk.

Mit tudtunk a fertőzés tavaly tavaszi berobbanásáig a koronavírusról, hogy sikerült ilyen elképesztő sebességgel kifejleszteni a vakcinát, miért kell családtagként vigyázni most a háziállatainkra, és kell-e tartanunk a vírus mutánsaitól? Erről is beszélt az Indexnek adott interjúban Kemenesi Gábor, a pécsi Virológiai Nemzeti Laboratórium adjunktusa.

Tegyük tisztába: magát a koronavírust ismerjük gyermekkorunk óta, csak laikusként nem tudtuk róla, hogy így hívják, nem? Gondolok például a náthára, melyért egy koronavírus felel.

A koronavírusok csoportja egy óriási víruscsoport. A tengeri emlősökétől a madarakén át az emberek szervezetéig jelen van. Több ezerféle koronavírust ismerünk. A legtöbbféle koronavírust a denevérek őrzik, akikből szintén van 1300-féle. A csoportokon belül lefelé haladva eljutunk a SARS-szerű béta-koronavírusokig, itt bukkant fel a legújabb tag, a SARS-CoV-2-es.

Ez egy koronavírustörzs?

A koronavírus-csoporton belül egy új faj, ezért nem ismeri az emberi immunrendszer. A legközelebbi, emberhez köthető ismert rokona az eredeti, 2002-ben tomboló SARS-vírus, ezért kapta a CoV-2-es nevet.

Rengeteg vírusminta genetikai kódját rendezte már adatbázisba a pécsi és a szegedi labor, ennek mi a jelentősége?

Az, hogy a járványügyi védekezésben immár nálunk is fontos szerepe lehet annak, kik, mikor, kiket és mivel fertőztek meg. Komoly számítógépes kapacitás bevetésével, a szegedi kollégákkal azt vizsgáljuk, hogy bizonyos vírusok az ország egyik részéből pontosan honnan és mennyi idő alatt jutottak el a másik felébe egy-egy terjedési láncolat kapcsán. Egyáltalán hol jött be az országba az adott vírus, és hányan kapták el?

A vírus genetikai lenyomatai alapján visza lehet vezetni a fertőzési láncolatot a vírusgazdáig, ez óriási tudományos kincs.

A dallamos neve: epidemiológiai genomika. Magyarországon az egyetemi kutatóintézetekben van erre kapacitás, nagyobb országokban a járványügyi munka szerves részét képezi. Nem véletlen, hogy az „angol mutánst” Nagy-Britanniában azonosították, messze ők állnak az első helyen a vírusgenom-szekvenálásokban a világon.

A magyar gyógyszerészeti intézetnél épp most zajlik az engedélyezése a kínai Sinopharm-vakcinának, mely az inaktivált vírustechnológiával készül. A kormány arra készül, hogy ezzel a szerrel oltja be a lakosság jelentős részét, a közös beszerzésű uniós vakcina ugyanis nagyon lassan, kisebb mennyiségekben érkezik. Jó lesz ez nekünk?

Ez egy első generációs vakcina, ami nem azt jelenti, hogy kukába való. Ha egy országnak van ehhez gyártósora, logikus, hogy ennek a fejlesztését viszi végig. Jó eséllyel Kínában hatalmas gyártási kapacitás van. Az inaktivált szerek, így a Sinopharm esetében jóval több tisztítási eljárási lépésre van szükség, ami összetettebb, hosszabb gyártást jelent. Emellett alapkövetelmény, hogy lehessen szaporítani a kórokozót, ám nem minden vírust lehet szaporítani. Ilyen a hepatitis B is, ezért volt hosszabb idő, amíg lett rá vakcina. Mindezek miatt szerintem 20 év múlva ennek a technikának leáldoznak. Ám a hatásfoka ennek a koronavírus-vakcinának is jó, és a gyártási technológiákat sem érdemes a vakcina minőségével összevetni.

Magyarul nem kell tartanunk tőle, ha ez jut el a lakossághoz.

Nézze, a tudományos felháborodást az váltotta ki korábban az orosz és a kínai vakcina kapcsán, hogy úgy kezdtek el oltani velük embereket, hogy a humán klinikai vizsgálatok harmadik fázisának adatait nem publikálták. Elvileg lementek ezek a vizsgálatok, de a kutatók nem tudták elolvasni őket. Jó eséllyel a Sinopharm egy jó vakcina. Az egyes és kettes fázis klinikai vizsgálati anyagból – itt kisebb csoportokat tesztelnek – látszik, hogy jó profilú, jó reakciógenitású szer. A hármas fázis, vagyis több tízezer ember teszteredményei viszont egyelőre nem olvashatóak, ami szokatlan, és ez a Szputnyik vakcinára is igaz. Remélem, hogy hamarosan ezekről az eredményekről is beszélgethetünk. További részletek a cikkben

Legolvasottabb cikkeink