A korábbi évtizedekhez hasonlóan a nők termékenysége és az átlagos gyerekszám továbbra is csökken.
A magyarok többsége gyakorlatilag sosem hagyja el azt a települést, ahol született: a lakosság fele ma is ott él, ahol meglátta a napvilágot, ötödük pedig a megyét sem hagyta még el. A KSH mikrocenzusából az is kiderült, hogyan áll jelenleg öregedésben a magyar lakosság, és az is, hogy miért nem születik annyi gyerek, mint húsz évvel ezelőtt olvasható a privatbankat.hu-n.
Az adatokból kiderül, hogy az idős korosztályok aránya tovább nőtt a társadalomban. A 2011-es népszámlálás óta eltelt öt év alatt a gyermekkorúak száma mintegy 26 ezerrel csökkent, ugyanakkor a 65 éves és annál idősebbeké 144 ezerrel több lett. A 2001-es népszámlálás idején még több gyermekkorút írtak össze, mint időskorút, 2011-től viszont már a 65 éves és az annál idősebb korosztály volt többségben, így 2016-ban az időskorúak száma már 399 ezerrel meghaladta a gyermekkorúakét.
A felmérés alapján – a korábbi évtizedekhez hasonlóan – a nők termékenysége és az átlagos gyerekszám továbbra is csökkenő tendenciát mutat, utóbbi mérséklődése azonban lassulni látszik. Száz szülőképes korú nőre az 1990-es 136-hoz képest 2016-ban átlagosan már csak 104 gyermek jutott 2016-ban. Elmondható, hogy a községekben élőknek több, míg a városiaknak kevesebb gyerekük van: a legtöbb gyerek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, míg a legkevesebb Csongrád megyében születik.
A magasabb iskolai végzettséggel rendelkező nők később is alapítanak családot: míg a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező nők átlagosan 22, addig az érettségizettek 25, a diplomások 27 évesen szülték első gyermeküket. A KSH szerint a nők iskolázottságának növekedésével csökken a gyermekszám, a legtöbb gyermeket azok a nők szülték életük során, akik általános iskolai tanulmányaikat sem fejezték be.
További részletek a weboldalon.