Elkeserítő képet fest a magyarokról egy új jelentés

Nem sok újdonsággal szolgál a Magyar Nemzeti Bank (MNB) héten publikált Versenyképességi jelentésének egészségüggyel foglalkozó fejezete a 2019-ben kiadott versenyképességi program helyzetértékeléséhez képest, miután a lakosság egészségi állapotával kapcsolatos mutatók és a finanszírozási helyzet azóta sem javult. Ám míg a 2019-es program egyebek mellett a finanszírozás átalakítására is javaslatot tett és többek közt valós költségeken alapuló állami finanszírozást emleget célként, a 2020-as jelentés már nem jut túl a helyzetfelmérésen. A rendszer fenntarthatóságának javítása ugyan ismét előkerül, de plusz források bevonása nélkül, a hatékonysági tartalékok kiaknázásával, amelyek közé ugyanazokat az elemeket sorolja a jelentés, mint egy évvel ezelőtt - írta a napi.hu, mely a jelentés egészségügyi fejezetét ismerteti.

A friss jelentés szerint a magyar lakosság egészségi állapota elmarad a hasonló fejlettségű országokétól a régióban, ami a társadalom fokozatos idősödése mellett egyre nagyobb terhet ró a számos kihívással küzdő egészségügyi ellátórendszerre.­

Magyarországon­ az ­összes­ halálozás­ több­ mint­ fele ­(51,1­ százalék)­ köthető­ valamilyen­ viselkedési­ kockázathoz,­ ami­ a­ negyedik legmagasabb­ érték­ az­ Európai­ Unióban.­ A Visegrádi hármak (Csehország, Lengyelország, Szlovákia) átlaga­ 48,3­ százalék,­ az EU átlag pedig 38,7­ százalék­ volt­ 2017-ben. ­Külön-külön­ vizsgálva a viselkedési kockázatokat látható,­ hogy­ Magyarország­ elmaradása ­különösen­ jelentős­ az­ étkezési­ kockázatok esetében ­(28­ százalék,­ ahol­ 10­ százalékponttal­ magasabb­ az­ uniós­ átlagnál),­ továbbá a­ dohánytermékek­ és­ az­ alkoholok­ fogyasztásához­ kapcsolódó­ kockázatok­ esetében­ is­ a­ leggyengébben­ teljesítő­ 5­ ország­ között­ helyezkedik­ el­ hazánk - írja az MNB jelentése.

Uniós szinten listavezetők vagyunk a rosszindulatú­ daganatok­ standardizált­ halálozási­ arányával mind­ a­ teljes­ lakosság,­ mind­ pedig­ a munkaképes­ korú­ lakosság­ körében.­ A ­kedvezőtlen ­magyar ­halálozási­ statisztikákban­ jelentős­ szerepet­ játszik,­ hogy­ a­ kialakuló betegségek­ számottevő­ részét csak­ késői­ stádiumban­ diagnosztizálják, ez pedig növeli a költségeket és csökkenti a kezelés eredményességét.

Magyarország GDP arányos egészségügyi kiadásai (6,9 százalék) nem térnek el lényegesen a többi visegrádi ország átlagánál (6,8 százalék), azonban elmaradtak az uniós országok átlagától (8,3 százalék) 2017-ben.­ Az ­egészségügyi­ kiadások­ GDP­ arányos ­átlagos szintje­ 2010­ óta­ nem­ változott­ számottevően­ az­ EU-ban­ és­ a­ régióban­ sem,­ azonban­ Magyarország­ esetében­ enyhén­ csökkenő­ a trend­ - olvasható a jelentésben. ­

Az ­állami­ egészségügyi­ kiadások­ ­a­ GDP­ 4,8­ százalékát­ tették­ ki,­ szemben a régiós 5,3 százalékkal és az uniós 6,1 százalékkal. Ugyanakkor a magyar háztartások közvetlen­ egészségügyi­ kiadásai­ (1,9­ százalék)­ állnak szemben az uniós 1,8 és a V3-as 1,3 százalékkal. Azaz Magyarországon­ az­ egészségügyi­ kiadások­ 69­ százaléka­ származik­ állami­ forrásból,­ ami­ 4­ százalékponttal alacsonyabb­ az­ EU átlagánál és­ 8­ százalékponttal­  marad el a­ többi­ visegrádi­ ország­ átlagától. Az­ önkéntes­ rendszerek­ 4­ százalékot fedeznek­ hazánkban,­ ami­ nagyságrendileg­ megfelel­ a­ régiós­ és­ a­ nemzetközi­ szintnek. Továbbiak a cikkben