Elkészült az emberi faj legnagyobb családfája

A Földön élő összes ember egyetlen nagy családot alkot, amit a csütörtökön bemutatott, a Homo sapiens valaha készített legátfogóbb, nagyjából 231 millió leszármazási vonalat tartalmazó családfája is jól mutat. Az MIT, a Harvard, valamint az Oxfordi és a Cambridge-i Egyetem kutatói a világ több mint 3600 emberének modern és ősi genomjából származó adatai alapján készítették a családfát, amit „mindenki genealógiájának” neveznek, írja a Qubit.

A Science folyóiratban megjelent tanulmány segít körülhatárolni az ember genetikai sokféleségét, és feltérképezni, hogy az emberek milyen rokonságban állnak egymással világszerte. A kutatók arra is rámutatnak, hogy fajunk Afrikában alakult ki, mielőtt a bolygó többi területén elterjedt volna – a mai ember genetikai variációjának legrégebbi gyökerei Északkelet-Afrikába nyúlnak vissza, még az emberi faj kialakulása előtti időkbe. 

„Az általunk azonosított legkorábbi ősök egy olyan földrajzi helyre vezethetők vissza, amely a mai Szudán területén található. Ezek az őseink akár egymillió évvel ezelőtt, sőt még régebben élhettek, ami jóval korábbi időpont a Homo sapiens korára vonatkozó jelenlegi, 250–300 ezer éves becsléseknél. Tehát a genomunk egyes darabjai olyan egyedektől származnak, akiket nem ismerünk el modern emberként” – mondta a Reutersnek Anthony Wilder Wohns, az MIT és a Harvard Egyetem közös genomikai kutatóközpontja, a Broad Institute kutatója.

Ezek a genetikai nyomok valószínűleg a Homo erectus fajtól származnak, amely körülbelül 1,9 millió–110 ezer évvel ezelőtt élt, és az első olyan faj volt az ember evolúciós történetében, amelynek testarányai hasonlóak voltak a modern emberéhez. A tanulmány szerint az olyan kihalt fajoknak, mint a neandervölgyi vagy a gyenyiszovai embernek ma is élnek genetikai leszármazottai szinte az egész világon, kivéve Afrikát, írja a Qubit.