• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Előnyhöz juthatna a beteg, ha odafigyel magára

Lapszemle 2019.10.25 Forrás: portfolio.hu
Előnyhöz juthatna a beteg, ha odafigyel magára

A teljesítményvolumen-korlát rég idejétmúlttá vált, ma már nem kapacitás, hanem eredmény alapon kellene finanszírozni.

Változtatni kell az ellátórendszer szerkezetén és szabályozásán, és a finanszírozási kérdéseket is újra kell gondolni. Ma már nem kapacitás, hanem eredmény alapon kellene finanszírozni a kórházakat - vélekedett a Portfolio-nak adott interjújában Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség elnöke, aki szerint az ellátórendszert két irányból is fel lehetne szabadítani és lélegzethez juttatni. Az Uzsoki Kórház főigazgatójával beszélgettünk továbbá a centrumosítás esélyeiről, az Állami Számvevőszék ellenőrzéseiről, azok hasznosulásáról, a prevencióról és az egészségmegőrzés pozitív ösztönzéséről, valamint a kiegészítő biztosítás szükségességéről.

Tavaly nyár óta, amikor is legutóbb beszéltünk, rengeteg figyelmeztető hang jelent meg a magyar egészségügy helyzetét illetően. Mi változott azóta?

Ficzere Andrea: Szerintem a türelem fogyott el. A GDP-arányos egészségügyi kiadás régen látott alacsony szintre került, de a legnagyobb probléma az, hogy nem sikerült érdemben hozzányúlni a finanszírozáshoz. Olyan áron próbáljuk elvégeztetni a beavatkozásokat, ami köszönőviszonyban sincs a realitásokkal.

Közben viszont az is látható, hogy talán a szándék az egészségügy átalakítására megvan, elég csak a jegybanki vagy pénzügyminisztériumi versenyképességi programokat olvasni. Ez felépített egyfajta várakozást, nem?

Valóban, sokan remélik, hogy a programokban megfogalmazott intézkedési javaslatok megvalósulnak a közeljövőben. Bízom benne, egy év múlva már nem a tervekről, hanem arról beszélgetünk, milyen mértékben és hogyan javult a helyzet.

Ha most megkérdezné Öntől a pénzügyminisztérium, hogy mennyi pénz hiányzik az intézmények finanszírozásából, meg lehetne mondani, egyáltalán tudjuk ezt pontosan?

A megkérdezettek zöme szerint kéthavi finanszírozás biztosan hiányzik, ugyanakkor semmi értelmét nem látom addig forrásbevonásnak, amíg nem változtatunk az ellátórendszer szerkezetén és szabályozásán, illetve nem történik meg a régóta várt kódrevízió. Teljesen érthető a politika véleménye, miszerint a jelenlegi folyamatos elszivárgás mellett nem érdemes pénzt tenni a rendszerbe.

Menjünk végig a jelenlegi rendszer problémáin. A Kórházszövetség álláspontja szerint mit kellene tenni első körben?

Biztos, hogy meg kell változtatni a finanszírozást, és át kell gondolni az ellátórendszer struktúráját. Az aktív és krónikus ágyak arányán változtatni szükséges, mert túl sok az aktív ágy, és nincs elegendő ápolást, valamint krónikus betegellátást szolgáló hely. Az egyes beavatkozások kódrevíziója sem történt meg, pedig az egészségügy óriási fejlődésen ment keresztül, új és egyúttal sokkal drágább technológiák, eszközök, és gyógyszerek jelentek meg. A jelenlegi finanszírozás ezt nem követi le. A teljesítményvolumen-korlát is rég idejétmúlttá vált, hiszen ma már nem kapacitás, hanem eredmény alapon kellene finanszírozni. Ezzel elérhetnénk, hogy azokat az intézményeket pozicionáljuk, ahol a szakmaiság és a szervezettség megkérdőjelezhetetlen, és amelyeket a betegek is respektálnak.

A finanszírozás javítása mellett abban is támogatni kell az intézményeket, hogy valós adatokból kiindulva tervezhessék a következő évet, mert a jelenlegi feltételek mellett szinte lehetetlen betartani a költségvetést. Sokan küzdenek azzal, hogy nyár közepére elfogy a kiadási előirányzatuk. A kórházak zöménél nagyon komoly különbség van a valós költségvetés és a megtervezett között. Ha betartanánk az előirányzatot, akkor az intézmények nagy részében már szeptemberben bezárhatnák a kórház kapuját, hiszen akkorra elfogy a pénz és a keret. Természetesen ez a megoldás szóba sem jöhet, hiszen az intézmények mindenek fölött álló feladata a gyógyítás. És ha mindez nem lenne elég, a személyzeti problémákból fakadó költségemelkedések sincsenek teljesen bekalkulálva a rendszerbe.

További részletek a cikkben.