Első gyerek híján nem lesz második

Gyorsabban csökken a szülőképes nők összlétszáma, mint amennyivel emelkedik a gyermekvállalási kedv. Így aztán a magyar akkor is fogyni fog, ha nő a mostanában sokat hangoztatott termékenységi ráta – sokkolta közönségét a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének vezetője, Spéder Zsolt demográfus az Eötvös Csoport május 1-jén tartott előadásán, a Párbeszéd Házában - írta beszámolójában a Quibit. A nyilvános párbeszédként definiált rendezvényen ugyan lehetett ülőhelyet találni, de a szerencsétlen időpontválasztás ellenére meglehetősen sokan szerették volna megtudni a választ a szervezők által feltett kérdésre: meddig fogy a magyar?

Röviden: sokáig. Miközben a kormány úton-útfélen büszkélkedik vele, hogy intézkedéseivel sikerült 1,2 környékéről 1,5-re növelnie a termékenységi rátát, vagyis felizzani látszik a gyermekvállalási kedv Magyarországon, Spéder Zsolt a Párbeszéd Házában elmondta, hogy a negyvenévesek körében 92-ről 84 százalékra csökkent a legalább egy gyermeket, és 78-ről 67 százalákra csökkent a két gyermeket nevelők aránya 1990-hez képest. Igaz, ami igaz: a harmadik gyermeket vállalók aránya 28-ról 36 százalékra nőtt. Más kérdés, hogy mivel lényegesen kevesebb kétgyermekes van, a termékenységi mutatókat ez legfeljebb minimálisan, a konkrét gyerekszámot pedig még annyira sem kozmetikázza. Vagyis célszerűbb lenne az első (és a második) gyerek születését elősegíteni inkább.