Elsöprő ütemben nő a magánegészségügyi szektor Romániában

A valamilyen szintű egészségügyi szakellátásban – a legkisebb vérvételi labortól a kórházakig – tevékenykedő magáncégek száma Romániában lassan megközelíti a tízezret, az alkalmazottak száma pedig meghaladja a 35 ezret - írta a 24.hu.

Az 1989-es rendszerváltás óta Bukarestben 27 egészségügyi miniszter próbálta helyrepofozni a szektort, de a pénz a kórházak minőségi fejlesztésére, illetve újak építésére sosem volt elég, és az évekkel ezelőtt belengetett öt „szuperkórházzal” a kormány mai napig adós. Az is gyakran előfordult, hogy az aktuális kormány megnyirbálta az egészségügynek eredetileg szánt forrásokat.

Az állami kórházakban dolgozó orvosok pedig – érzékelve, hogy az alagút végén sosem lesz fény – mintegy negyed évszázaddal ezelőtt megadták a startlövést, és Bukarestben egy belvárosi ingatlanban megnyílt az első kardiológiai szakrendelő, innentől kezdve pedig nem volt megállás, sorra nyíltak a rendelők, a járóbeteg-ellátók.

A magáncégek első körben az állami szektor egyik legfájóbb hiányosságát, a diagnosztikát célozták meg, majd a kiugró bevételekből egyre korszerűbb orvosi berendezéseket vásároltak, sőt, önerőből klinikákat építettek, messze leelőzve az állami szektort. Ugyanakkor az is hozzátartozik az általános képhez, hogy a mai napig porosodnak modern diagnosztikai berendezések az állami kórházakban, mert nincs elég orvos, akik képesek lennének ezeket kezelni.

A magánszolgáltatók nagy húzása volt az úgynevezett egészségügyi bérletek bevezetése – fix éves összegért meghatározott vizsgálatok járnak –, amelyekre elsőként természetesen a multinacionális cégek csaptak le, ezzel is plusz bónuszt kínálva az alkalmazottaiknak.

Mivel a járóbeteg-ellátás főként a vidéki-kisvárosi kórházakban zsugorodott össze, vagy szűnt meg, a magánszektor ide is lecsapott: néhány tízezer eurós beruházással, tisztességes szolgáltatást nyújtva átcsábították a betegeket - adott áttekintést a lap. A mai helyzetről a teljes cikkben olvashat