• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Elvérzik az egészségügy - exkluzív kutatás

Lapszemle Forrás: nepszava.hu

Érdekes egyébként, hogy pártpreferenciától függően máshogy érzékelik az emberek, hogy mennyire sokat kell várni az orvosnál.

Hiába ömlenek az EU-s milliárdok a hazai egészségügy fejlesztésére, a helyzet nemhogy javulna, egyre romlik. Legalábbis a betegek szerint. Már a Fidesz-szavazók 44 százaléka is elégedetlen a helyzettel, sőt, a kormánypárti megkérdezettek is leginkább a Fideszt teszik felelőssé az egészségügy jelenlegi állapotáért – derült ki a Publicus Intézet 2018- márciusában készített reprezentatív közvélemény-kutatásából. Érdekes, hogy egyre többen hibáztatják a kivándorolt orvosokat is, a 2015-ös és tavalyi 3 százalék után idén ez már 6 százalékot ért el a bontásban - írja a népszava.hu.

A lap által megismert adatok szerint, míg 2015-ben az emberek egyharmada egyáltalán nem volt megelégedve a hazai egészségügyi ellátás működésével, addig ez a szám idén márciusban már 41 százalék volt. (A részletes adatokat böngéssze itt, ábrák tucatjaiban!) Sőt a válaszadók szerint az utóbbi években kifejezetten romlott a helyzet. Az intézményvezetők persze nem tehetik meg, hogy a problémákról nagy nyilvánosság előtt névvel beszéljenek, de elég csak néhány órát várakozni egy sürgősségi osztályon, és rögtön elénk tárul az elkeserítő valóság. Van tehát hova fejlődni, kérdés, hogy a politika mennyiben hajlandó ehhez figyelembe venni a szakma véleményét. Ezt ugyanis rendre elkaszálják a döntéshozók.

Nem újdonság, hogy hiába váltják egymás az egészségügyi miniszterek – manapság már csak államtitkárok –, a kitűzött célokat senkinek sem sikerül megvalósítania. Jó példa erre Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár két éve beharangozott, a szakma által egyébként sokat vitatott öt pontja is. Az államtitkárnak beletört a bicskája a kórházi minimum feltételek rendbetételébe, a szociális és az aktív kórházi ellátás szétválasztásába és a kórházak gazdasági ügyeit sem felügyelik kancellárok. A teljes cikk itt olvasható