• nátha
    • Vazomotoros nátha – lehet, hogy ettől szenved hetek óta?

      Vazomotoros nátha – lehet, hogy ettől szenved hetek óta?

    • Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

      Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

    • Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

      Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

  • melanóma
    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

    • Hány éves kortól ajánlott az anyajegyszűrés?

      Hány éves kortól ajánlott az anyajegyszűrés?

    • Egyszerű módszer a melanoma korai felismerésére

      Egyszerű módszer a melanoma korai felismerésére

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészeti egység épült 2,7 milliárd forintból Kecskeméten

      Egynapos sebészeti egység épült 2,7 milliárd forintból Kecskeméten

    • "Sokkal több beteget tudunk ellátni az egynapos sebészet során"

    • Megduplázódott az egynapos sebészeti ellátások aránya

      Megduplázódott az egynapos sebészeti ellátások aránya

Elvesztett életekben mérhető a magyar egészségügy krónikus válsága

Lapszemle 2023.01.07 Forrás: jelen.hu
Elvesztett életekben mérhető a magyar egészségügy krónikus válsága

A közigazgatási centralizációnak alárendelt egészségügyi vezetés arra is alkalmatlan, hogy forrásokat járjon ki az ágazatnak.

"Több mint 230 ezer ember halt meg Magyarországon csak 2015 és 2019 között olyan halálokok miatt, amelyek elkerülhetők lettek volna". 2005 és 2019 között 3000 milliárd forintra tehető pénzkivonás történt a magyar egészségügyből Orosz Éva, a közgazdaságtudomány és a szociológiai tudományok doktora, az ELTE emeritus professzora számításai szerint. Magyarország az 1980-as évek egészségügyi rendszerének rossz köreit futja, ugyan magasabb technológiai szinten, de súlyos emberierőforrás-krízissel súlyosbítva, írja a jelen.hu

A magyar egészségügy „leszakadó pályára sodródott az fejlett országokhoz képest”, így szólt az egészségügyi rendszer irányításával, belső működésével és társadalmi hatásaival évtizedek óta foglalkozó Orosz Éva előadásának fő következtetése az ELTE tavaly év végi rendezvényén, a Tudományos Kutatás Napján. A prezentáció a professzor készülőfélben lévő új könyvének néhány fő megállapítását tartalmazta, amelyeket az Esély című folyóirat is közölt Miért buktak el a szervezeti innovációk a magyar egészségügyben? címmel.

A közigazgatási centralizációnak alárendelt egészségügyi vezetés arra is alkalmatlan, hogy forrásokat járjon ki az ágazatnak. A Magyar Nemzeti Bank 2022-es versenyképességi jelentése szerint a nemzeti össztermék arányában a harmadik legalacsonyabb a magyarországi egészségügyi kiadás az Európai Unióban. Hozzá kell ehhez tenni, hogy míg a fejlett nyugati országokban 1960-1980 között megtörtént az egészségügyi kiadások expanziója, addig a kádári Magyarországon ilyen robbanásszerű bővülés nem zajlott le, utána pedig a rendszer gazdasági válsága következtében erre már nem is lett volna mód. A KSH adatai azt mutatják, hogy az egészségügyi kiadások 8 százalékos GDP-arány közeléből estek 7,1-7,2 százalékra 2006-2009 között, a Gyurcsány- és Bajnai-kormány megszorításai, a gazdasági stagnálás, majd visszaesés idején.

A következő beszakadás azonban 2014 után, a gazdasági növekedés idején történt, ennek következtében 2019-ben már csak a nemzeti össztermék 6,3-6,4 százaléka volt az egészségügyi kiadások aránya.

Növekvő GDP mellett a csökkenő arány is jelenthet számszerű növekedést, ám a zsugorodó részesedés világos jelzése volt annak, hogy a kormány nem tekinti fontos területnek az egészségügyet. 2013-2019 között „a Fidesz-kormányok történelmi lehetőséget szalasztottak el”, összegzi Orosz Éva ezeknek az éveknek az egészségügyre (is) vonatkozó tanulságait.

További részletek a jelen.hu cikkében. 

Legolvasottabb cikkeink