Elvileg nincs két egyforma szülés

Magyarországon – ahogy a világon mindenhol – folyamatosan nő a császármetszések száma, az OEP nyilvántartása szerint napjainkban tízből nagyjából minden negyedik nő császármetszéssel szül. Rendkívül nagy az eltérés a hatvan magyar állami kórházban, hogy mennyi a hüvelyi szülés és mennyi a császármetszés, ami egyrészt abból adódik, hogy eltérő kockázatú esetekkel dolgoznak, másrészt pedig eltérő a szüléssel kapcsolatos szemléletük. A Péterfy szülész főorvosa például azt mondja, a mai fiatalok egyszerűen nem bírják a vajúdással járó fájdalmat és túl nagy babákat szülnek, az esztergomi kórházigazgató pedig azzal érvel, hogy a hüvelyi szülésnél több a műhibaper, ezért biztonságosabb a császár. Vannak hasonló méretű városokat ellátó, hasonló szülésszámú kórházak, amelyek egyikében a szülések fele császármetszés, a másikban csak tizede. Az index.hu járt utána az okoknak.

Ez a leggyakoribb műtéti beavatkozások egyike, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint rendkívül fontos, gyakran életmentő beavatkozás. A hazai gyakorlat szerint elvégzését kérheti (és gyakran kéri is) az anya, a végső döntés pedig az orvosé. Nagyon eltérő okai lehetne annak, hogy anyaként vagy orvosként miért választja valaki ezt a módszert.

A császármetszési gyakorlatnál ketté kell választani az abszolút és relatív okokat, vagyis azokat az eseteket, amikor a felelős orvos nem dönthet másként, mert valamilyen ok miatt a hüvelyi szülés nem lehetséges vagy rendkívül kockázatos. És el kell különíteni azokat, amikor lenne más választás, de valamiért az orvos vagy az anya a császármetszés mellett dönt. Kórházak, tapasztalatok, statisztika és okok a teljes cikkben