Emberkísérlet lehet az 5G bevezetése?

Az idén világszerte lakossági szolgálatba állítják az első 5G-mobilhálózatokat, de még mindig nem igazán lehetünk biztosak abban, hogy a magasabb frekvencián működő rendszernek milyen hatása van az emberi szervezetre - írta a hvg.hu.

„Egyelőre nem lehet azt mondani, hogy az 5G-hálózatok valódi egészségügyi kockázatot jelentenek az ember számára, de az ellenkezőjét sem lehet egyértelműen kijelenteni. Ehhez hosszabb időt felölelő vizsgálatok kellenének, ám ilyen hosszú kísérletekre a bevezetés küszöbén már egész biztosan nincs idő” – mondja Thuróczy György, a Nemzeti Népegészségügyi Központ sugárbiológiai és sugáregészségügyi főosztályának illetékes osztályvezetője. Hasonlóan látják a kérdést azok a kutatók és orvosok, akik még 2017 szeptemberében nyílt levélben kértek időt.

A ma már több mint 48 ezer tudós és szervezet által aláírt nemzetközi petíció globális moratóriumot követel az ötödik generációs mobilhálózatok – napjainkban már a bevezetés utolsó fázisaiban járó – telepítésére, amíg csakugyan be nem bizonyosodik, hogy az új technológia nem jelent veszélyt senkire. A felhívás hangneme határozott. „Az 5G rendkívüli mértékben növelni fogja a rádiófrekvenciás sugárzásnak való kitettséget a már működő 2G-, 3G- és 4G-hálózatok mellett. E sugárzás bizonyítottan káros az emberekre és a környezetre. Az 5G bevezetése embereken és a környezeten való kísérletezésnek minősül, amit a nemzetközi jog bűncselekményként tart számon” – írják.

A sugáregészségügyi szakember szerint a veszély felmérése során érdemes számításba venni, hogy az ötödik generációs mobilhálózat a jelenlegi szolgáltatásoknál jóval magasabb frekvencián fog működni. Eleinte az Európai Unióban és a világ számos országában a 3,6 gigahertzes tartományban használják majd a hálózatot, de már lefoglaltak több sávot, még a 26 GHz-eset is hozzá. „A magasabb frekvencia előnye, hogy kevésbé hatol be az emberi szervezetbe, vagyis kisebb a behatolási mélysége. Ahol viszont behatol, ott épp emiatt nagyobb lehet az elnyelt sugárzás mennyisége, vagyis jobban koncentrálódik majd.”

A Nemzeti Népegészségügyi Központ osztályvezetője szerint ahhoz, hogy biztosat tudjunk mondani arról, milyen hatásokkal járnak majd a változások az emberi szervezetre, még sok időnek el kell telnie. „Egy epidemiológiai vizsgálat legalább öt-tíz évig tart, ennél rövidebb időt felesleges nézni” – állítja. Szerinte rövidebb távon sejtbiológiai kutatásokat lenne érdemes lefolytatni: megnézni, miként hat a sugárzás például a DNS-re. Ugyanakkor egy ilyen kutatás is legalább egy-két évig tart, ami a szakember szerint a fejlődés jelenlegi ütemét nézve szintén igen hosszú időnek tűnik. A teljes cikk itt olvasható