Emberségre is tanít az újszülött osztály

Bognár Márta, a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház újszülött-, csecsemő- és gyermekosztályának osztályvezető főnővér helyettese, ápolási koordinátora és az Egészségügyi és Szakdolgozói Kamara országos gyermekápolási tagozatának vezetője kapta idén az ápolók napja alkalmából a Kossuth Zsuzsanna emlékérmet. A feol.hu-nak mesélt az alkalomból készült interjúban.

- Amikor ide jöttem, megkérdezte tőlem az ápolási igazgató, hogy hová szeretnék menni. Akkor mondtam, hogy az újszülött osztályra, számomra ugyanis nem volt más alternatíva, csak a pici babák – meséli Márta, aki három évig műszakos nővérként dolgozott, majd 1996-tól oktató, azaz tankórtermes nővér lett. Később, 1999-ben pedig a koraszülött részleg vezetője, 2003-tól az egész osztály ápolási koordinátora, most januártól pedig osztályvezető helyettes az osztályon.

- Az új élet születése a mai napig nagyszerű érzésekkel tölt el, hatalmas pozitív energiákat nyerek ezekből az élményekből. Épp ezért még most is aktívan besegítek az újszülött osztályon, ha sok a munka – meséli, és elárulja, hogy az első három év nem csak arra tanította meg, milyen kórházban dolgozni, de arra is, hogyan lehet segíteni a kiszolgáltatott helyzetben lévő édesanyáknak. - Sokat lehet itt tanulni emberségből – teszi hozzá. Ezen az osztályon azonban a kudarcélmény mindenki számára sokszoros fájdalom. Ezt Márta kicsit másként éli meg, mondja, majd kiderül az is, hogy empátiája okán nyolc éve foglalkozik gyermekhospoce-szal, ezen belül is bébihospice-szal.

– Ahhoz, hogy valaki jól dolgozzon, kell egy csapat mellé, melynek segítségével aztán el lehet ismerni a munkáját – mondja Márta, aki korábban már megkapta a Pro Sanitate kitüntetést. S azért elárulja, hogy a bakancslistáján ott volt a Kossuth Zsuzsanna emlékérem is. – Nagyon bíztam benne, hogy egyszer kiérdemlem a munkámmal – vallja be -, hiszen ez a szakma elismerése.

Az osztályvezető helyettesnek már nincs sok minden a bakancslistáján. – Amit elérhettem ápolónőként, elértem. Az ápolás a hivatásom, a hobbim. Nagy dolgokat tehát nem tervezek az életben, bár egy másoddiploma azért még ott lebeg célként előttem...