Embertelen körülmények az Onkológiai Intézetben

Daganatos betegek hajnali 5-től várják az intézet lépcsőházában, hogy sorra kerüljenek. A rendszer átláthatatlan, senki sem tudja, mi alapján dől el a sorrend, pedig még a sorszámhoz is sorszámot húznak azok, akik kemoterápiás kezelésre jönnek - írja a 24.hu.

Totális információhiány, bizonytalanság és embertelen körülmények várják azokat a daganatos betegeket, akik az Országos Onkológiai Intézetbe érkeznek kemoterápiás kezelésre. A hajnali érkezés és a több órás sorban állás sem garancia arra, hogy sorra kerülnek, márpedig az idő szorít: 11-ig be kell jutniuk az orvoshoz, hogy aznap megkaphassák a szintén több óráig tartó kemoterápiás kezelést.

Sorszám a sorszámhoz

A korábban Kásler Miklós vezette országos intézetben uralkodó embertelen körülményekre egy olvasónk hívta fel a figyelmet. A neve elhallgatását kérő olvasó (nevezzük Anitának) rákos édesapját segíti azzal, hogy helyette áll sorba. A procedúra hajnali 5-kor kezdődik, de így sem Anita érkezik elsőként a váróterem előtti lépcsőházba, ahol már rutinosan megy is a fél 5 óta ott üldögélő, férjét kísérő hozzátartozóhoz, hogy elvegye tőle a betegek körében csak „írott sorszámnak” nevezett cetlit: 3-as. A nő és beteg férje fél 5-kor érkeztek, már két éve járnak ide, és gondosan kidolgozták a sorszámos technikát, hogy betegtársaiknak valamiféle rendszert vigyenek a rendszertelenségbe.

A sorszám ahhoz kell, hogy az orvos ajtaja elé érve újból (az immár „hivatalos”) sorszámot megkapják az „írott” alapján. Vagyis aki a lépcsőházban az egyes volt, az megkapja a váróteremben is az egyest, és így tovább. Ezzel mehet a beteg a regisztrációs pulthoz, ahol átadják a papírjait. Ezekkel visszasétál az orvosához, aki megállapítja, hogy mehet-e a kezelésre, vagy sem. De ez csak 9 óra magasságában történik, addig valahogy el kell jutni az orvos ajtajáig.

Bár Anita másodiknak érkezett, a hármas sorszámot kapta, mert két héttel ezelőtt a doktornőnél nem volt „hivatalos kettes”. Állítólag valaki elvitte, és nem hozta vissza.

Hajnali 5-től folyamatosan érkeznek a páciensek, és 6 óra körül már megtelik a lépcsőház. Anita azt mondja, ez a tömeg annyira még nem is vészes, sokkal durvább jeleneteknek is szemtanúja volt már. Állunk a falnál, mint  a heringek, sokan nem is bírják, és az ájulás határán vannak. Néha akkora a feszültség, hogy majdnem tettlegességig fajul az ordibálás – idézte fel.

A lépcsőházi várakozás 7 óráig, a váróterem addig kulcsra zárt ajtajának kinyitásáig tart. A betegek azt mondják, néhány hónappal korábban még nem a lépcsőházban kellett várakozniuk, hanem bemehettek  a váróterembe, ahol van WC és legalább néhány szék. A takarítók – állítólag – arra panaszkodtak, hogy nem tudtak a várakozó páciensektől rendesen dolgozni, ezért hozták meg az új szabályt: reggel 7-ig legyen kulcsra zárva a váróterem ajtaja, még a lift se álljon meg ott.

További részletek a riportban.