Az első hullámot példás módon sikerült legyűrnie több országnak, de úgy tűnik, végzetüket mégsem kerülhették el.
Szigorú lezárások és rigorózus kontkatkutatás, melyből a világ nagy része tanult: ezeknek az eszközöknek a segítségével gyorsan le sikerült gyűrnie több országban is az új koronavírus első hullámát. Ausztráliára, Új-Zélandra, Szingapúrra, Vietnámra, Japánra, Hongkongra, Dél-Koreára és Tajvanra pozitív példákként tekintettünk, de a kiépített védvonalakon a fertőzőbb variánsoknak át sikerült törniük. Miközben más országokban az előrehaladott immunizálás miatt több hullámot után most jön el a nyitás ideje, ezek az államok, úgy tűnik, nem rendelkeznek olyan forgatókönyvvel, amelyet a nullánál nagyobb esetszámmal rendelkező időszakokra alkalmazni tudnának. Mi volt a siker, és mi a kudarc oka a régióban? - tette fel a kérdést az Infostart.
A fertőzőbb variánsok megjelenése a korlátozások enyhítésével és az emberek lazább hozzáállásával esetszámnövekedéshez vezetett az érintett országokban. A legrosszabbul Tajvan és Vietnám jártak, ezeken a helyeken valódi járványhullám alakulhatott ki az elmúlt hetekben. Tajvanban a repülőgépek pilótáinak karanténidejét csökkentve hibáztak, Vietnámban pedig egy gyorsan terjedő variáns tarolt. Dél-Korában és Japánban már hónapok óta magasabbak az esetszámok, ami Japán esetében a bő egy hónap múlva kezdőd olimpia miatt igazán aggasztó. Igaz, az esetszámok csökkenő tendenciát mutatnak már mindkét helyen.
A kitöréseket a már ismert módszerekkel kezelik, egy nagy hiányosság azonban akad az összes országban: az immunizáció lassúsága. A kezdeti beszerzések világszerte nehézségekbe ütköztek, de a gazdagabb, a világjárvány által súlyosan érintett országoknak gyorsan sikerült beindítaniuk az oltási programot. Az alacsony fertőzési rátával rendelkező országok lassúnak és túlzottan magabiztosnak tűntek, amikor az oltásrendelésre került a sor.
Továbbiak a cikkben