Endometriózis: a hivatalnak hiányosak az adatai

Bár manapság egyre többet olvasni a betegségről, az endometriózis továbbra is ismeretlen sokak számára. Pedig a fogamzóképes nők 10-15 százaléka, Magyarországon úgy 180-240 ezer nő szenved a kórban - olvasható a 24.hu-n

Az endometriózis az az állapot, amikor a méh nyálkahártyáját alkotó sejtek a test más részein is feltűnnek, akár a petevezetéken, a petefészken, a hólyagon vagy a beleken. A legfőbb probléma abból adódik, hogy ezek a sejtek pontosan úgy működnek, mintha a méhnyálkahártya részei lennének, azaz a női hormonokra reagálva a menstruációs ciklusok idején növekszenek, illetve véreznek.

Az érintettség meglehetősen nagy, a fogamzóképes nők 10-15 százaléka, Magyarországon úgy 180-240 ezer nő szenved a kórban. A tünetek zöme leginkább menstruáció közben jelentkezik, általában görcsös alhasi fájdalom formájában, de gyakran fellép csípő- vagy deréktáji, székletürítés, vizelés, evés közbeni fájdalom, szúró érzés is. A panaszok sokszor olyan mértékűek, hogy a betegek képtelenek felállni az ágyból, kiegyenesedni a magzatpózból, nem ritka, hogy napokat kimaradnak az iskolából, illetve a munkából, és csak maroknyi fájdalomcsillapítóval bírják átvészelni a havi vérzést. Megeshet azonban az is, hogy a betegség semmilyen fájdalommal nem jár.

A kórházakban tapasztalt esetszámokról, műtétekről, az orvosi megközelítésről, országos adatokról nehéz tájékozódni, mert nagyon nagy a káosz. Igaz, a diagnózist tekintve egész jól áll Magyarország. Az Endometriózis Kutatási Alapjának Világszervezete által készített, tíz ország tizenkét központját vizsgáló EndoCost elnevezésű tanulmányból kiderült, hogy míg Németországban 7-8, Amerikában pedig 10 év telik el az első tünetek megjelenése és a kórkép felállítása között, addig hazánkban átlagosan négy év alatt lezajlik mindez – mondta el kérdésünkre Bokor Attila szülész-nőgyógyász, az endometriózis szakértője. Egyből hozzátette ugyanakkor, hogy a betegséget a kezdeti stádiumban gyakran félrediagnosztizálják, leginkább vakbélgyulladást sejtnek a hasfájás hátterében.

Két-három év a várólista, csak senki nem mondja meg, miért
A betegség felismerésénél alapvetően a kór természete okozza a nehézséget. A kialakulás oka rejtélyes, a pontos kórmeghatározás egyetlen módja pedig a laparoszkópos műtét vagy más néven hastükrözés – mondja a nőgyógyász. Az egyszerűbb műtétek a legtöbb kórházban nem jelentenek problémát, 1-2 hét alatt elvégzik a szükséges beavatkozást, de Pécs és Debrecen egyetemi klinikáin a súlyosabb esetekben is csupán néhány hét a várólista. A Semmelweis Egyetem I. Számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján azonban már nem ilyen gördülékeny a páciensek kezelése.

A korai stádiumban lévő eseteknél körülbelül egy hónap a várakozási idő, ám a mélyen infiltráló (vastagbél érintettsége mellett akár húgyhólyagot, húgyvezetéket is érintő) endometriózisok esetében 2-3 év is lehet az előjegyzési idő. A műtétig a petefészekműködés felfüggesztésére van szükség, kombinált fogamzásgátló vagy sárgatesthormon kezelés alkalmazásával – ismerteti a tényeket Bokor Attila, a klinika egyetemi adjunktusa, aki azt is elmondta: előfordul, hogy a páciensei elsírják magukat a rendelőjében, amikor meghallják a lehetőségeiket.

A várakozás azért kétségbeejtő a kórban szenvedő nők számára, mert a betegség nemcsak görcsös alhasi fájdalommal jár a menstruáció ideje alatt, de sok esetben terméketlenséget okoz. Statisztikák szerint a meddő nők közel 40 százaléka endometriózis miatt nem tud teherbe esni.

Az elképesztően hosszú várólista mögött meghúzódó okokról nem kaptunk választ a Semmelweis Egyetemtől. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőhöz (NEAK) irányítottak a kérdéseinkkel, ahonnan válaszukban mindössze ennyit közöltek: Jelenleg nincs információnk az endometriózis esetén a várakozási időkről, valamint a várakozó esetek számáról.

További részletek a weboldalon.