A lányom is nefrológus lett, őt is beszippantotta ez a közeg. Azt hiszem, ennél többet nem tudok adni a szakmának.
Dr. Kulcsár Imre július elsejétől dr. Kovács László főorvosnak adta át helyét a szombathelyi Dialízisközpont igazgatói székében. Saját döntése alapján a jövőben kevesebb adminisztratív felelősséggel, “csak” nefrológus főorvosként találkozik majd a betegekkel – reményei szerint többet, mint az elmúlt években. A vaol.hu készített interjút a főorvossal.
-1976-ban (két éves orvos voltam!) főnököm egyéni továbbképzésre küldött Debrecenbe, és azonnal lelkes híve lettem a szakmának – meséli, és mindjárt meg is indokolja, miért. – Akkoriban az idült veseelégtelenséggel szemben nem volt semmilyen fegyverünk. Ott álltam a beteg ágya mellett, és tehetetlenül néztem a haldoklását. Még abban az évben elindítottuk a vesebetegek gondozását az SZTK-ban, majd 1978-ban a krónikus peritoneális dialízis programot, 1979-ben pedig bevezettük a vesebiopsziát (amelyből több, mint 200-at végeztem) Szombathelyen.
-A hemodialízis programot a kórház Huszár úti telephelyén 1983. január 31-én sikerült elindítani. Az öreg épület felújítása is anyagi gondot jelentett a kórháznak. Egy németországi, magyar származású nefrológus kidobott, öreg gépeiből kaptunk 5 darabot, ezekkel indult a hemodialízis program. Ezen gépekkel a kezelés roppant időigényes volt és kevésbé biztonságos – de mi nagyon örültünk, hogy életeket tudunk hosszabbítani. - mesélte a lapnak a kezdetekről Kulcsár főorvos.
Dr. Kulcsár Imre szakmai kudarcként élte meg, hogy – bár országosan a szombathelyi nefrológia kiemelt hírű – helyben nem sikerült igazán elfogadtatni és megkedveltetni. Bár többször volt szó róla, nem sikerült egy nefrologiai profilú önálló osztályt kialakítani, és – bár 1996-ban még úgy nézett ki, hogy Szombathelyen lesz az ország 5. vesetranszplantációs központja – ebből sem lett semmi. Sajnos a betegeink messze vannak úgy Budapesttől, mint Pécstől – veseriadó esetén ez rontja az ő esélyeiket - mondta. További részletek a teljes cikkben