• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Ennyi kedvezmény jár egy egészségügyinek?

Lapszemle 2018.06.07 Forrás: wmn.hu
Ennyi kedvezmény jár egy egészségügyinek?

Így lopunk szét a saját munkahelyünktől az egészségügyig mindent – a munkahelyi szarkaságról.

Nem csupán magyar jelenség, hogy az emberek ezt-azt hazavisznek a munkahelyükről, vagy odabent nyomtatják ki a gyerek kötelező olvasmányát, netán a céges palackos vizet lovasítják meg. Mi lehet a pszichológiai oka annak, hogy az – egyébként többnyire becsületes – emberek enyveskezűvé válnak a munkahelyükön? Ki, mit és miért síbol el? Erről kérdeztem sokakat – hogy egy igazán izgalmas, hol vicces, hol mérhetetlenül szomorú kép alakuljon ki a céges eltulajdonításokról, írja a wmn.hu

Egy anonim felmérés szerint, az emberek 100 százaléka tulajdonított már el apró-cseprő holmikat, tollat, ceruzát, tűzőgépet a munkahelyéről. Van, akinek véletlenül a táskájában maradt, de minden ötödik ember elismerte, hogy direkt követte el a nem túl súlyos lopást, mondjuk, azért, mert megtetszett neki az írószer színe. Nem tűnik hatalmas horderejű dolognak, mégis, a kisebb munkahelyi lopások éves szinten több száz milliárd dollárnyi kárt okoznak, a cégek leltárkészletét pedig 35 százalékkal csökkentik minden egyes évben – ami nem kis tétel, ha belegondolsz. És akkor hol vagyunk még a lentebb sorolt nagyobb tételektől?! 

De mi az oka a munkahelyi szarkaságnak? Mitől lesznek az amúgy rendes, becsületes munkavállalók abban a pillanatban enyveskezűek, amint blokkoltak a bejáratnál? 

Egy kanadai pszichológus szerint mindennek az áll a hátterében, hogy így állunk bosszút, amiért a főnökünk megszegte azt a szóbeli szerződést, amit a munkábaállásunkkor kötöttünk vele. 

De hát, kinek ne lenne ismerős a helyzet, amikor a gyakorlatban derül ki, hogy a „rugalmas munkabeosztás” azt jelenti: a szerződésben foglalt nyolc óra helyett tizenkettőt-tizennégyet kell robotolni? Vagy hogy a beígért félévenkénti juttatás és előléptetés valami egészen más időszámítás szerint történik (azaz soha)? Hogy a barátságos munkakörnyezet tulajdonképpen azt jelenti, hogy haverságból (értsd: ingyen) kell bent maradnod túlórázni? 

„Egészségügyben dolgozom egy nagy vidéki kórházban. Hogy mit viszek haza? Kötszereket, gyógyszereket, kenőcsöket, injekcióstűt, fertőtlenítőszereket, steril gumikesztyűt. Amire nincs szükségem, azt nem hozom el, de a mai gyógyszerárak mellett azt gondolom, ennyi kedvezmény jár egy egészségügyi dolgozóknak.”

 További vallomások a portálon.

Legolvasottabb cikkeink