Ennyiért lehet gyógyulni a rákból – itt az elemzés

A fekvőbeteg-ellátásban csaknem megduplázódtak 2001-től napjainkig a rosszindulatú daganatos megbetegedésekre fordított kiadások – derül ki a legújabb OEP összesítésből, amelyről a Weborvos már korábban beszámolt. Az összeg felhasználásának arányossága kérdések sorát veti fel – írja a Napi.hu portálja.

A magyarországi onkológiai ellátások finanszírozásáról néhány napja közzétett Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP)-tanulmány szerint 2001-hez képest csaknem megduplázódtak a járó és fekvőbeteg ellátásban az onkológiai betegségek ellátására fordított összegzett költségek, melyek 2013-ban csaknem 70 milliárd forintot értek el. Ehhez még hozzá kell számolni a gyógyszertárakban ártámogatással kiváltott onkológiai készítmények költségeit, melyek 2013-ban legalább 45 milliárd forintot tettek ki, tételes elszámolású gyógyszerekre 21,3 milliárd forint jutott, és más költségek mellett mintegy 9 milliárdot költöttek járóbeteg-ellátásra. Így az E Alap onkológiai betegségek kapcsán felmerülő természetbeni kiadásai 2013-ban elérték a 160 milliárd forintot, azaz a természetbeni kiadások mintegy 13%-át.

Az OEP-tanulmány szerint az intézményenként megszabott teljesítmény-volumen-korlát (tvk) nem szakmánként kerül meghatározásra, hanem a kórházak helyi döntéseitől, azaz nem a lakosság valós területi szükségleteitől függ a területenkénti onkológiai felhasználások nagysága. Noha a tanulmány szerint 2013-ban 94 intézményben végeztek onkológiai járóbeteg szakellátást, 88-ban gondozást, 30 intézményben fekvőbeteg ellátást és 12-ben sugárterápiás ellátást, a valóság, illetve a szakmai tendenciák ettől némileg eltérőek – mutatott rá Poller Imre onkológiai szakértő. A tavaly frissített minimum-feltétel rendszer részletesen foglalkozik a hazai onkológiai ellátás szerkezetével, a klinikai onkológiai osztályt működtető kórházakba koncentrálva a komplex onkológiai ellátást (kivizsgálás – terápiás döntés – műtéti ellátás – gyógyszeres és sugaras kezelés).

A minimumfeltételekben foglaltak szerint elvileg nem is kerülhetne sor műtétre olyan kórházban, ahol nem működik onkológiai fekvőbeteg-osztály, ugyanakkor a napi gyakorlat más. Ugyancsak a minimumfeltétel szerint sem gondozás, sem szakrendelés nem történhet klinikai onkológiai fekvőbeteg-osztály háttér nélkül, azaz valójában csak 30 intézmény jogosított onkológiai járóbeteg-szakellátás és -gondozás végzésére, a további 64 egység valójában csak telephely lehetne.

A klinikai onkológiai feladatok megoszlása az onkológiai ellátásra jogosított kórházak között messze nem arányos – vélekedett Poller. Ennek jó indikátora az OEP által számított éves ágykihasználtság. 2013-ban a hazai onkológiai fekvőbeteg osztályok átlagos kihasználtsága 56,9 százalékos volt, ráadásul a legrosszabbul kihasznált 25 magyar fekvőbeteg osztály közül meglepő módon 6 osztály klinikai onkológiai osztály volt.

További részletek a Napi.hu portálján olvashatók