Épp egy Covid-hullámban vagyunk, de adatok híján észre se vesszük

Az újabb és újabb, szélsebes tempóban mutálódó variánsok rendre mutatnak valamilyen evolúciós előnyt az elődeikhez képest, és hozzájárulhatnak a megbetegedések számának növekedéséhez, de radikális változást egyelőre nem jelentenek. „Az a fajta óriási evolúciós ugrás, amit az omikron megjelenésekor láttunk, a most terjedő törzseknél nem megfigyelhető. A vírus azt csinálja, amit várunk tőle: csiszolgatja magát, kerülgeti a kialakított immunitásunkat. Analógiaként lehet említeni a szezonális influenzát, ami hasonlót csinál, kicsit más virológiai mechanizmusok mentén, de a lényege ugyanez” – mondta a Telexnek Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem és a Virológiai Nemzeti Laboratórium kutatója.

„Nem egy-egy variáns az érdekes jelen pillanatban, hanem hogy ezek milyen gyorsan és mennyire megújulva tudnak egymás után jönni. Félelmetes ez a tempó” – mondta a lap kérdésére Oroszi Beatrix epidemiológus, a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központjának igazgatója. „A vírus nagyon jól adaptálódik, az immunelkerülő képessége egyre jobb, és képes újra megfertőzni azokat is, akik korábban már átestek a betegségen. Jellemző, hogy most már sokféle omikron-alvariáns kering egyszerre, ha van is domináns variáns, akkor is van mellette négy-öt másik, ezek egymással vetélkednek, mindegyik mutálódik, és a véletlen előidézheti azt, hogy újabb olyan variáns fog ebből a rettenetesen sok mutációból kijönni, amely evolúciós előnnyel bír.”

Mióta a járvány alábbhagyott, a kormány előbb fokozatosan ritkította az adatszolgáltatást, majd januárban végleg meg is szűnt a hivatalos járványügyi tájékoztató oldal. Müller Cecília országos tisztifőorvos legutóbbi utasítása szerint idén januártól az igazolt covidos megbetegedéseket már nem is kell bejelenteni. Az NNGYK oldalán csak a vírus örökítőanyagának szennyvízben mért koncentrációjáról találni naprakész adatokat.

Az ECDC országspecifikus jelentéseiben találni némi magyar adatot, hiszen az illetékes nemzeti hatóságoknak az európai járványügyi felügyeleti hálózat részeként meg kell osztaniuk bizonyos adatokat Az Európai Felügyeleti Rendszerrel. (TESSy) A Magyarországról szóló aloldalon azonban leginkább az „Adatok teljessége” nevű fület érdemes megnézni, ahol látszik, hogy a hazai adatszolgáltatás igen ritkás. Egyedül a fertőzöttek és a halálesetek életkorát közöljük kielégítően (sötétzöld), az igazolt esetekről és a halálesetekről a TESSy-be szolgáltatunk némi adatot, minden más sporadikus vagy teljesen hiányzik.

További részletek a Telex cikkében.