Eredményezhet-e jobb egészségügyi ellátást a digitális forradalom?

A hazai ellátórendszer digitális átállásának aktuális helyzetéről, az európai egészségügyi adattérről, a kórházak kiberbiztonságáról, és a magyar egészségügyi adatvagyon felhasználásáról is szó esett a XXIII. Adatvezérelt egészségügy és kiberbiztonság konferencián, írja a MedicalOnline. 

A most még izoláltan működő informatikai rendszerek összekapcsolódásával hatékonyabbá válhat az a betegellátás – mondta a Magyar Egészségügyi Menedzsmenttársaság (MEMT) konferenciáján elhangzott előadásában Szondi Zita, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) vezető helyettese, aki öt, már működő, illetve bevezetés előtt álló digitális rendszert ismertetett, amelyek az egészségügyi szolgáltatásokat támogatják:

Járóbeteg Irányítási Rendszer (JIR)

Ápolástámogató Rendszer (ÁTR)

Védőnői Országos Informatikai Rendszer (VOIR)

PharmaMagic egységes gyógyszertári informatikai rendszer (bevezetés előtt)

eLázlap fejlesztés és implementáció (pilot)

Az ellátórendszer digitális kapuja a JIR, ami jobb hozzáférést biztosító, minőségi szolgáltatás – fogalmazott a főigazgató-helyettes, jelezve, elvárás, hogy a szolgáltatók az előjegyzéssel működtetett rendeléseik szabad időpontjait minél nagyobb számban tegyék közzé, hogy a betegek maguk szervezhessék az ellátásukat.

A JIR-ben jelenleg 64 kórház 6129 szakrendelése szerepel, 14 millió publikált időponttal, az előjegyzések száma megközelíti az ötmilliót, ám a szakrendelők áprilisig az időpontok 26 százalékát tették elérhetővé az elvárt 60 százalékkal szemben. Foglalni az EgészségAblakban, call-centerben és az intézményekben egyaránt lehet.

Folyamatban van az ÁTR országos kiterjesztése, elvárás, hogy valamennyi – eddig jellemzően manuálisan vezetett – ápolási dokumentáció ezen a rendszeren keresztül keletkezzen, amelybe eddig 26 millió ápolási tevékenységet rögzítettek. Az ÁTR-hez szorosan kapcsolódik majd az eLázlap, amelyet jelenleg négy intézmény bizonyos osztályain pilot jelleggel használnak. A hagyományos lázlap tartalmát adaptáló rendszerben vannak még fejlesztendő területek – jelezte Szondi Zita.

Tavaly novemberben indult, és idén áprilisban zárult a VOIR bevezetése, így mára valamennyi védőnő egységes informatikai rendszerben rögzíti a gondozás során keletkezett adatokat, a platform a kollégák tevékenységének követésére is alkalmas lesz.

Egységes gyógyszerrendelési és raktározási rendszert biztosít majd a kórházaknak a PharMagic, amelynek bevezetése június 30-áig történik majd meg.

A teljes információ a cikkben.

Feladatdömping jön az egészségügyben: kegyetlenük ránk töri az ajtót az átalakulás - economx.hu. 

A márciusban elfogadott európai egészségügyi adattérről szóló rendelet implementálása hatalmas munkát jelent Magyarország számára is, mondta Kontor Csaba, az Európai Bizottság egészségügyért és az állatjólétért felelős biztosi kabinet szakdiplomatája, a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság konferenciáján.

Ez a tagállamok számára 28 végrehajtási rendeletet jelent, az országoknak ki kell építeni az adattérhez szükséges infrastruktúrákat, Kontor Csaba úgy fogalmazott, hatalmas munka vár minden országra.

Problémaként kiemelte, hogy nagy gond van a klinikai vizsgálatokkal, egy egyszerűsített keretrendszerre lenne szükség, hogy még több klinikai vizsgálatot végezhessenek a kutatócsoportok. 

Élet-halál kérdés az egészségügyi adatok védelme

2029-től már a határokon átnyúló adatcserének is meg kell valósulnia. A következő határidő, tíz év múlva jön el, amikor 2035-től a harmadik országok bekapcsolását is meg kell valósítani, sorolta Kontor Csaba, egészségügyi szakdiplomata.

A jogszabályok szerint az adatalanyok eldöntheti hogy adataikat, anonimizálva felhasználják-e kutatási célra. Az adatfelhasználáshoz adatkérelmet kell benyújtani, ezekért az adatokért díjazást is lehet kérni. A kutatók az adatfelhasználás után beszámolót kell készíteni, sorolta az információkat Kontor Csaba.

Az egészségügy digitalizációja számos előnnyel jár, de a kiberbiztonság terén is új kihívásokat jelent. A kórházi kibertámadások elkerülése miatt 2025-2026-ra az EU megalkotott egy cselekvési tervet. Ez tartalmazza a megelőzést, a felderítést, az elrettentést vagyis, az európai egészségügyi rendszerek kiberbiztonságát fenyegető szereplők visszatartását is.