Érezhető az átrendeződés az egészségügyben

Sorra nyílnak az ezer négyzetméteres szakrendelők Budapesten és vidéken, és csak azért nem tarol a fizetős egészségügy a közkórházakon belül is, mert a kormány törvénnyel tiltotta meg ezt. Mi az oka mindennek? - teszi fel a kérdést a Heti Válasz.

A Fidesz 2010-es kormányra kerülése óta csak 3,3 százalékkal emelkedett a szakrendelőkre fordított tb-támogatás összege, a fogyasztói árindex viszont 11,5 százalékkal nőtt. Az emberek a bőrükön érzik, hogyan értéktelenedik el a szolgáltatásokra fordított összeg, miként sorvasztja az állam a járóbeteg-szakrendeléseket. S hozza helyzetbe ezzel a magán-szakrendelőket, egyre erősítve a keresletet irántuk.

A folyamat nem pusztán azért gyengíti a közegészségügyet, mert a betegeket a magánszféra szívja fel, hanem azért is, mert zömmel ott is a közkórházak orvosai rendelnek. Az orvoshiány nemcsak azért bénító a kórházakban, mert sok doktor telepedett át Angliába vagy Németországba, hanem azért is, mert saját orvosaik sem az osztályon töltik a délutánokat, hanem maszekban rendelnek valahol.

A lap összeállításában bemutatja, hogyan szorulnak ki közben a magán egészségügyi szolgáltatók a közkórházakból, és hogyan zsugorodik évről évre a közvetlenül a tb-n keresztül finanszírozott magánszolgáltatókra jutó összeg. A kormány tisztán elkülönült közösségi és magánszolgáltatókat szeretne – de van elég ereje ehhez a közegészségügynek? Mi történik akkor a túlzó kapacitásokkal? Hogyan élik meg az orvosok, hogy közben a magánellátás is átrendeződik, és a lakásrendelők, amelyek évtizedekig biztos egzisztenciát adtak a kórházi orvosoknak, lassan kiszorulnak a piacról?
Részletek a február 5-i Heti Válaszban