Erősíteni kell az alap- és a szakellátást is

Az egészségügyi ellátás védelmi rendszerré avanzsált a koronavírus-járvány alatt –vg.hu-nak mondta a vg.hu-nak Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség elnöke, hozzátéve, hogy már a járvány előtt is okozott nehézségeket a szakdolgozók hiánya.

Milyen másfél év áll a kórházak mögött? 

Nehéz. A járvány elején mindenki megdöbbent, hiszen nem tudtuk, mivel állunk szemben. A Covid–19 felfutásával párhuzamosan tanultuk meg, hogy mit igényelnek a covidos betegek, hogyan kell a különböző tünetekkel érkező betegeket ellátni. Egy új helyzetben alapvetően befolyásolja a folyamatokat az, hogy milyen gyorsan tudunk adaptálódni az ismeretlenhez, mennyire vagyunk képesek ritmust és algoritmust váltani. Erre vonatkozóan számtalan jó és rossz példát láttunk lassan már két év alatt. Az első hullám – a teljes blokknak köszönhetően – különösebb nehézség nélkül zajlott le. Tavaly nyáron próbáltuk pótolni az előre tervezett műtéteket, azonban az őszi, majd a téli hullám megdöbbentően gyorsan és élesen indult. A második és harmadik fázis egymásba ért, nagyon sok áldozatot követelt, elfáradtak az orvosok, az ápolók, és persze a nem az ágyak mellett dolgozók is. A Magyar Kórházszövetség tagjai megosztották egymással a tapasztalataikat, ami nagyon fontos volt azoknak az intézményeknek, amelyek csak később kapcsolódtak be a covidos betegek ellátásába. 

A mentális fáradtság mellett financiálisan is megviselte az intézményeket a járvány? 

Igen, valamennyire. Az a forrásmennyiség, amelyet korábban a kórházak teljesítményéhez illesztettek – vagyis a teljesítményfinanszírozás –, a járvány idején megszűnt, ugyanakkor az átlagfinanszírozás bevezetése komoly védelmet jelentett az intézmények számára. A fekvőbeteg-ellátók minden energiájukat és figyelmüket a betegellátásra tudták fordítani, nem kötötte a kezüket az intézmény aktuális gazdasági helyzete. Sem financiálisan, sem felszerelésben nem szenvedtek hiányt. A rossz hír, hogy immár évek óta folyamatosan szakemberhiánnyal küzdünk, és sajnos úgy tűnik, rövid távon nem lesz megoldva a kérdés. A szakdolgozók hiánya már a járvány előtt is gondot okozott, és ez most sincs másképp.

Mennyibe kerül egy covidos beteg ellátása? 

A betegség súlyosságától és az ellátóhely lehetőségeitől függően ez eltérő lehet. A beteg állapota ugyanis alapjaiban szabja meg az ellátás folyamatát, illetve a különböző intézményekben más a rezsiköltség, az eszközellátottság és a bérösszetétel. Ennél egy fokkal pontosabban válaszolva: sok millió forintba kerül egy covidos beteg hetekig tartó intenzív terápiás ellátása. Nyilván sokadik szempont, de az oltásellenességgel nemcsak önmagunkat és a környezetünket veszélyeztetjük nagyon komolyan, hanem gazdasági szempontból is újabb pluszterhet rakunk az ellátórendszerre. Szóval kérem, oltassák magukat!

Hogyan bírják a növekvő betegszám okozta terhelést a kórházak? Az új jogállási törvény miatt az orvosok egy része is váltott, az állami egészségügy helyett a magánellátást választotta.

A negyedik hullám diktálta feladatokat a kilépők miatt valamivel alacsonyabb dolgozói létszámmal kell teljesítenünk. Nem titok, hogy az elmúlt hónapokban szakdolgozók is kiléptek az állami rendszerből, és az orvosok egy része is a magánellátást választotta. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy jelentős azoknak a betegeknek a száma, akik az állami helyett inkább a privát ellátóknál jelentkeznek kezelésre, és ezzel tulajdonképpen „tehermentesítik” az állami ellátórendszert. Az intézmények egy része abból a szempontból is kiszolgáltatott, hogy a megfelelő számú személyzet biztosítására munkaerő-közvetítő cégeket kell igénybe venniük. Emiatt nagy a kórházak kitettsége, hiszen a munkaerő-közvetítők – élve a hiány diktálta helyzettel – nem kiszámíthatóan, és szinte folyamatosan felfelé srófolják az árakat. Ezzel a nehézséggel leginkább a budapesti intézmények küzdenek, hiszen itt a legnagyobb a magánellátás csábító ereje.  

Továbbiak a teljes interjúban