Érthetetlen, miért mondtunk le a Pfizerről

Valószínűleg az EU közös ügyeinek „megtrollkodása” áll a jelenlegi egyik legjobb vakcina, a Pfizer visszautasítása mögött. Ha mindenképp szükség lesz rá, be lehet majd szerezni, de késve és drágábban. A jelek szerint azonban Magyarország a kínai és orosz oltóanyagokkal kívánja folytatni a járvány elleni harcot, az inaktivált vírust tartalmazó magyar vakcina bevetését dátumhoz kötni ugyanis egyelőre nem több kincstári optimizmusnál, írja a 24.hu. 

Hazánknak a „közösből” 19 millió adagot kellett volna kötelezően megvásárolnia 120 milliárd forintért, erre mondtunk nemet a fentiekre hivatkozva, amiben, ugye, benne van, hogy 10 millió nyugati vakcina áll rendelkezésre. A Pfizernél maradva eddig mintegy 3,4 millió adagot adtak már be, illetve a korábbi szerződések alapján több mint 7 millió adagot várunk – igaz, ezek mind az eredeti, vuhani vírustörzsre kifejlesztett vakcinára vonatkoznak. Ezen felül Magyarországra elvileg 2024-ig nem érkezik Pfizer-vakcina.

A gyakorlatban azonban nem vagyunk elvágva a német-amerikai oltóanyagtól, mert egyrészt szükség esetén bármikor külön megállapodhatunk a gyártóval, ám akkor valószínűleg csak piaci áron és a lekötetlen feleslegből. Másrészt „vészhelyzetben” az Európai Unió vagy bármely tagállama várhatóan ki fogja segíteni Magyarországot.

Ami jelenleg rendelkezésre álló keleti vakcinákat illeti – ez a kínai Sinopharmot és az orosz Szputnyik-V-t jelenti –, a jelek szerint Magyarország rájuk alapozza a járvány elleni harc jövőjét. Az utóbbiból az eddig rendelt mennyiség lassan elfogy, a leszállított ötmillió adag kínai vakcinából eddig alig több mint 1,5 milliót adtak be. A Sinopharm a legrégibb gyártási technológiát képviseli, a vakcina inaktivált vírust tartalmaz különböző kísérőanyagokkal.

A debreceni magyar vakcinagyár is az inaktivált vírusra épülő technológiát fogja alkalmazni, erre van hazánkban kapacitás és szakértelem. A gyár alapkőletételét a nyár végére tervezik.