Eszünk-e szemetet?

A magyarok az uniós átlagnál jobban tartanak attól, hogy az asztalukra kerülő élelmiszerek ártalmasak lehetnek az  gészségünkre – derült ki egy, a közelmúltban végzett felmérésből. Az elsődleges kockázat az elégtelen táplálkozás, illetve az elhízás. Ezután következnek a mérgezések, melyek forrása a nem megfelelően elkészített, romlott vagy egyszerűen csak mérgező élelmiszer – botulizmussal fertőzött hús, ellenőrizetlen erdei gomba. A harmadik a különböző szermaradványok – növényvédő szerek, állatoknál antibiotikum – okozta kockázat, s szinte elhanyagolható a sokak által rettegett adalékanyagok veszélye – írja a Szabad Föld – online.

A nép a jóféle házi szalonnától, illetve a bőségesen fogyasztott sótól és cukortól hullik, nem pedig a gyanús nevű emulgeálószerektől. A külföld ide exportálja azt az élelmiszert, amit az ő fogyasztóik nem ennének meg – halljuk sokszor. Nos, bár a „külföldi szeméttel" kapcsolatos hírverések inkább a magyar vállalkozók védelmét szolgálják, de az állításnak azért van némi igazságmagva. Ismert, hogy az unió bizonyos tagállamaiban a fagyasztott hús szavatossági ideje három hónap, míg Magyarországon hat. Ezt a külföldi cégek úgy használják ki, hogy a náluk már lejártnak, de nálunk még fogyaszthatónak ítélt húsféléket itt értékesítik. E tételekkel természetesen nem a hentespultnál, hanem az olcsóbb húskészítményekben találkozhatunk. Ez persze joggal csípheti a szemünket, de ne felejtsük el: amennyiben Magyarország csökkentené a fagyasztott hús szavatossági idejét, azon elsősorban a magyar húsipar veszítene, melynek szereplői a négy hónapos húst nem tudnák hol értékesíteni.

Ha nemcsak az egészségügyi rizikót nézzük, hanem az élelmiszerek minőségét is, akkor kiderül, hogy a legtöbb élelmiszer-alapanyag esetében évtizedek óta csökkennek a beltartalmi mutatók, vagyis az étel minősége a tömegtermelés miatt romlik. Különösen igaz ez az egyébként igencsak fontos gyümölcsökre, zöldségekre: minél messzebbről érkezik valami, az íz- és beltartalmi érték annál inkább háttérbe szorul az eltarthatóság és a gusztusos külalak mellett. Ez azonban inkább az élvezeti értéket rontja, s nem az életünket veszélyezteti.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) 2010 óta kiemelten ellenőrzi a külföldről behozott élelmiszereket. Statisztikájuk azt mutatja, hogy az uniós tagállamokból származó importtermékek 0,9, a harmadik országból érkezetteknek pedig 2,5%-át kellett kivonni a forgalomból. A magyar termékek esetében 3,23% volt tavaly a kifogásolási arány – ez alapján úgy tűnik: kicsivel nagyobb kockázatot vállal, aki magyar élelmiszert vásárol.