Étrend-kiegészítők: úton egy hiteles adatbázis felé

Annak ellenére, hogy „a szakma lázad a nagyobb rendezettség érdekében", és lényegében mindenki, azaz a fogyasztók, az orvosok, a gyógyszerészek és a hivatalos szervek számára is ez volna jó, mindmáig csak adatbázis-kezdemények vannak a hazai étrend-kiegészítők piacán. És helyenként persze elbeszélés egymás mellett - összegezte a Medical Online március 6-ai, az étrendkiegészítő-piac sajátosságairól megrendezett konferenciáján elhangzottakat a lap.

Az OÉTI adatai szerint tavaly például 1632 étrend-kiegészítő készítményt kellett nyilvántartásba venniük, s ezek közül az első körben mintegy ezerrel, összességében mintegy 30 százalékkal szemben merült fel kifogás. Gond, ha túl sok vitamin vagy ásványi anyag van a termékben, netán negatív listás, egészségügyi kockázatot jelentő gyógynövény. Tiltott a hamis állítás, ami az esetek csaknem felében fordul elő, és mintegy 31 százalékban eltértek a gyártók a jogszabályi előírásoktól, amelyek azt sem engedik, hogy az étrend-kiegészítők gyógyhatást tulajdonítsanak készítményeiknek. 2014. december 13-tól azonban az is elvárás lesz, hogy a gyártó vagy a termék, netán annak forgalmazójának weboldala nem tartalmazhat más információt, mint ami a kötelező jelölési elemeket is tartalmazza.

Prof. dr. Botz Lajos, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Gyógyszerészeti Intézetének főigazgatója szerint csak egy hiteles adatbázis segíthetne a piactisztításban. Ma, ha meg is mondja egy beteg, hogy mi mindent szed még az orvos által felírt készítmények mellett, akkor sem tudják az orvosok, hogy mit is mondjanak, ajánlják-e az adott szerek fogyasztását vagy sem, egyes termékek esetén ugyanis sem az összetételről, sem a szerben lévő hatóanyagok mennyiségéről nincs hiteles információ. Az „csak" egy következő gondot jelenthet, hogy mint elhangzott, a debreceni kardiológiai napokon épp most ismertetik a legújabb ajánlásokat, amelyek szerint nem fogadják el prevenciónak az étrend-kiegészítőket, mert azok hatására nincs elég bizonyíték.

A Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Szövetsége (Mékisz) alelnöke, dr. Horányi Tamás mint a maga is adatbázist építő szervezet alelnöke vallja, nehéz megtalálni a tökéletes megoldást, az összes információ birtokában jelenleg azonban mindenképpen az OÉTI van, bár a Mékisz is közli honlapján mintegy 5600 termék összetételét.

Dr. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke szerint jó látni, hogy „a szakma lázad a nagyobb rendezettség érdekében". a köztestület sümegi vándorgyűlésén két aktuális dologban is megállapodtak az egészségügyért felelős államtitkárral.Az egyik ezek közül az, hogy megkezdik egy kontrollált étrend-kiegészítő adatbázis és egy egységes gyógyszer-interakciós adatbázis kialakítását, melynek alapját a Pécsi Tudományegyetem szakemberei, azaz Botz professzorék fektették le.