EU-jelentés az egészségügy alulfinanszírozottságáról

A dohányzás, alkoholfogyasztás és elhízás terén az élvonalban járunk, de az egészségügyre fordított közkiadásokban lemaradtunk.

Az uniós átlaghoz képest egy magyarra kevesebb ápoló és orvos jut, ezt egyre csak súlyosbítja a szakma kiöregedése és az elvándorlás is. 2010 és 2016 között 5500 orvos hagyta el az országot. Ugyan a 2018-as béremelést követően lassult a kiáramlás, az aktuális átlagbérek még mindig alacsonyak más uniós országokhoz képest - ismerteti óévbúcsúztató cikkében a mérce.hu az EU hazánkról szóló országjelentését.

Az orvosok száma országosan is elmarad az európai átlagtól, de a régiós egyenlőtlenségek miatt egyes térségekben még súlyosabb a helyzet. Bár a kormányzat szolgálati lakás programokkal és rendelőfelújítási támogatásokkal igyekszik a legszegényebb régiók betöltetlen praxisait vonzóvá tenni pályakezdők és fiatal orvosok számára, a legszegényebb észak-magyarországi régióban így is fele annyi orvos van, mint a leggazdagabb Közép-Magyarországon. Ebben komoly szerepet játszik az orvostársadalom elöregedése is: 2000 és 2017 között az 55 év feletti orvosok aránya majdnem megduplázódott, 25%-ról 43%-ra emelkedett, míg a háziorvosok körében minden harmadik orvos már betöltötte a nyugdíjkorhatárt - írták.

Majdnem kétszer annyi kórházi ágy jut ezer lakosra, és kétszer hosszabb az ápolási idő Magyarországon, mint az EU-s átlag, ami jól mutatja a központosított egészségügy kórházcentrikusságát. A jelentés szerint a kórházak számának csökkentésével a megmaradó intézmények felszereltségének javítása biztosítottá válhatna. A hatékonyságot növelhetné továbbá az egynapos sebészeti beavatkozások arányának növelése és az intézményi szintű autonómia magasabb szintű biztosítása.

A jelentés szerzői szerint az alapellátás és megelőzés javítása, nagyobb arányú hangsúlyozása csökkenthetné az amúgy is eladósodó kórházak terheit és a megelőzhető halálozások ijesztő mértékét.

A rendszer alulfinanszírozottsága miatti magas lakossági önrész a legszegényebbeket aránytalanul érinti, az orvosok alulfizetettségének is a legelmaradottabb régiók az elszenvedői, súlyosbítva a gazdasági-társadalmi különbségeket, csorbítva az egészséges élethez való jogot. További megállapítások a teljes cikkben