Európai aggodalom a járványok miatt

Aggodalmának adott hangot az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) azon általános európai vélekedés miatt, mely szerint a fertőzések elsősorban a fejlődő országok lakosait fenyegetik. Az európaiak meggyőződése, hogy a fejlett országokban megoldották a járványokkal összefüggő gondok nagy részét. A közelmúlt világjárványai - a SARS (atípusos tüdőgyulladás) és a H1N1 (madárinfluenza) - azonban jól mutatják, hogy ez a szemlélet a XXI. században túlhaladott. A tanács szekértői úgy látják, a fertőzések megállítása és visszaszorítása hatalmas kihívást jelent nemcsak Európában, hanem az összes kontinensen.

A jelentés foglalkozik az újonnan megjelenő és gyorsan terjedő betegségekkel, külön is említve Romániát és Magyarországot, hiszen ezen államokból jelentették tavaly a nyugat-nílusi vírus felbukkanását. Az állatokról az emberre terjedő fertőzést a beteg állatok vérét is szívó szúnyogok terjesztik, és ezek kiemelt veszélyt jelentenek a klímaváltozás okozta hőmérsékletemelkedés következtében terjedő egyéb fertőzések mellett. A szakértők sürgetik a tagországok illetékeseit, hogy fordítsanak figyelmet a korábbról már ismert és egyes vidékeken ismét szaporodó kórokozókra, mint például a tuberkulózisért felelős baktériumra. Az elemzők szerint a fertőzések terjedésének oka a globalizáció és a növekvő utazási kedv.

A nemzetközi adatok alapján a világ tíz legforgalmasabb nagyvárosa Európában található, és míg korábban hetekig vagy hónapokig tartott, amíg egy kórokozó elterjedt egy földrészen, ma ez az idő egy hosszabb repülőút óráira csökkent.

Az EASAC szerint nem szabad elhanyagolni a bio-terrorizmust, ami ma még inkább fenyegetésnek, mint valós veszélynek tűnik, de szükség van egy Európa-szerte összehangoltan működő megfigyelőrendszer létrehozására új és váratlan kórokozók idejében történő azonosítására. A fertőzések hatékony megállításához egyfelől az egyes nemzetállamok nem kezelhetők külön, közös fellépésre van szükség. Másrészt kívánatos a felfedezőkutatások erőteljesebb támogatása, hiszen ezek vezethetnek el az eljövendő fertőzések hatékonyabb kezeléséhez.

A jelentés készítői sürgetik a klinikai vizsgálatok engedélyezésének és szabályozásának egyszerűsítését, és szorosabb együttműködést szorgalmaznak az egyes tudományágak művelői között, hangsúlyozva a mikrobiológiai továbbképzések jelentőségét is. A tanács ugyanakkor üdvözli, hogy az Európai Bizottság kiemelten fontosnak tartja a fertőzések kezelését, és jelentős szerepet tulajdonít ezek leküzdésében az új technológiáknak. Az elemzők hozzáteszik, hogy a jövőben hatékonyabb együttműködés, a veszélyek felmérése, a kórokozók azonosítása és figyelése, fejlettebb diagnosztika, jobb kezelési módok és új oltások szükségesek a megbetegedések előfordulásának visszaszorítására.