• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Európai fejfantom

Lapszemle Forrás: Magyar Nemzet

Eddig nem született megcáfolhatatlan bizonyíték a mobiltelefonok egészségkárosító voltára.

Nem nehéz belátni, hogy az elmúlt ötven évben miért emelkedett 350-szeresére egy városi ember átlagos elektromágnesessugár-terhelése, és hogy mindez milyen hatással van az emberi szervezetre, arról nem könnyű megbízható adatokkal szolgálni.

Thuróczy György, az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugár-egészségügyi Kutatóintézet főosztályvezetője a Magyar Nemzetnek adott interjúban elmondta, az intézet munkatársai azt kutatják, hogy az elektromos eszközök keltette elektromágneses terek jelentenek-e egészségügyi kockázatot. Az asztalokon egerek vizsgálatára szolgáló eszközök, mellettük kis antenna modellezi az elektromágneses sugárforrást. A labor legérdekesebb berendezése egy nagyobb mosogatóra emlékeztető tartály, amelynek alakja emberi fejet formáz. Ez az úgynevezett európai fejfantom. Az Európai Unió összes hasonló kutatóhelyén pontosan ugyanilyen eszközök segítségével mérik a mobiltelefonok sugárzását. A tartályt megtöltik az agyszövetet helyettesítő folyadékkal, és közel helyeznek hozzá egy működő mobiltelefont. Miközben a telefon működik, a tartály belsejében mérhetővé válik a sugárterhelés.

Csak akkor kerülhet forgalomba egy új készülék, ha sugárzása a határérték alatt marad. Abban azonban minden kutató egyetért, hogy eddig nem született megcáfolhatatlan bizonyíték a mobiltelefonok egészségkárosító voltára. Svéd kutatók kimutatták, hogy tíz év alatt kétszeresére nő a rosszindulatú daganatok kockázata azon az oldalon, amelyiken az emberek a mobiltelefont használják. Egy amerikai felmérés szerint a leukémia és az Alzheimer-kór kockázata némileg nő a gyakran mobilozók körében. A mobiltelefonok általános elterjedése irányította a figyelmet az elektromos eszközök által kibocsátott elektromágneses hullámokra és e sugárzás esetleges egészségkárosító hatására.

Napjainkban rengeteg olyan készüléket használunk, amelyek aktívan gerjesztenek elektromágneses teret maguk körül, a mobiltelefon mellett az internetkapcsolatot biztosító wifire vagy a kézi és asztali számítógépek között kapcsolatot teremtő Bluetoothra, a vezeték nélküli telefonra, csengőre, a távirányítható garázskapura, riasztóberendezésre, biztonsági kamerákra, a televízió- és rádióadókra. Az elektromágneses sugárzás élettani hatásának hosszú távú vizsgálata fontos, hiszen az esetleges, lassan kialakuló egészségkárosító effektusról még csak feltételezések lehetnek. Nincsenek tehát minden kétséget kizáró bizonyítékok arra, hogy az elektromágneses tereket gerjesztő készülékek károsítják egészségünket, a szakemberek mégis óvatosságra intenek, kevéssé ismert ugyanis a különböző készülékek elektromágneses tereinek együttes hatása.