Évente egy kisvárosnyi ember halála lehetne elkerülhető

Tényleg egyre hosszabbak a kórházi várólisták? Kik, és miért várnak különböző műtétekre Magyarországon? Igaz, hogy évekig kell fájdalomban élni, csak azért, mert a lista végén vagyunk? Az ATV Heti Napló riportja.

Kígyózó sorok a rendelőkben, órákat várakozó betegek a sürgősségi osztályokon, és többhónapos előjegyzések a műtéti várólistákon. Túlélni a magyar egészségügyet korántsem egyszerű, hisz az ágazat súlyos finanszírozási és szervezetségi problémákkal küzd, miközben úgy tűnik, mintha senkinek nem lenne érdeke, hogy ez megváltozzon.

Heczey István már több évtizede háziorvosként praktizál. Vele találkozik elsőként a beteg, mikor a megannyi kihívást jelentő gyógyulás rögös útra lép. Mint mondja, jelenleg alapvető hibák vannak a rendszerrel, melyben a háziorvos tulajdonképpen egyfajta menedzserként működik, hisz gyakorlatilag magasabb szintű vizsgálatokat nem kérhet, ezért áttételes úton kell neki irányítani a beteget. „Úgy tűnik, minden eszközzel megpróbálja pártunk és kormányunk a magánegészségügy irányába terelni a beteget. A látszat egyre inkább ez, mert a betegnek nincs türelme, és ha kellő anyagiakkal rendelkezik – pláne, ha a család összedobja az adott vizsgálatot –, inkább kifizeti, minthogy vár három hónapot" – magyarázta.

Ha pedig nincsen a betegnek pénze, akkor a háziorvost, a beutalót valamint a fizetést megkerülve a sürgősségi osztályokon jelentkezik ezzel leterhelve az amúgy is rosszul szervezett és szintén alulfinanszírozott rendszert. Közben finoman szólva is kevés a szakember, ami tovább nehezíti a helyzetet így előfordul, hogy több órát is várnia kell annak, aki segítségre szorul. Komáromi Zoltán egészségpolitikus szerint a területi adottságokat figyelembe véve kell megoldani a finanszírozást, mert mint mondja, brutális teljesítménykülönbségek vannak az egyes sürgősségi osztályok között.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai azt mutatják, hogy míg Baranya megyében 100 ezer lakosból több mint 4 ezren fordultak meg a kórházi sürgősségi osztályokon, Heves megyében még 600-an sem. Ugyanakkor 2016-ban itt hatszor annyi beteg halt meg, mint Baranyában. Békés megyében azonban a 1010 betegnek több mint négy százaléka vesztette életét a sürgősségi osztályokon Fejérben ez a szám 2-2,9 százalék között mozog.

További részletek a riportban.