Évet értékelt a Magyar Orvosi Kamara elnöke

Sikerült a szakmapolitika fő áramába emelni, tényezővé tenni a kamarát, és ez nemcsak a döntéshozókkal való aktív, és időnként eredményes párbeszédet jelenti, hanem azt is, hogy a társadalom előtt is növekedett a MOK presztízse. Figyelnek a szavunkra - vélekedett Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a medicalonline.hu-nak adott interjúban.

Októberben pörögtek fel igazán az események a MOK körül, miután Orbán Viktor a Karmelita kolostorban fogadta Önt és a kamara két alelnököt. A kormány használta a MOK-ot a céljai elérésében, vagy kölcsönös, mindkét fél számára gyümölcsöző kapcsolatot alakult ki?

A jogalkotás gyorsult fel októberben, de az ezt előkészítő munka, a szakmai párbeszéd már áprilisban elkezdődött. A nyáron a legkülönbözőbb témákban konzultáltunk Pintér Sándorral. Számos kérdésben kikérte a véleményünket az alapellátás fejlesztésétől a teljesítményértékelés bevezetésének lehetőségéig, és ezek közül néhányat – inkább részben, mint egészben – figyelembe is vettek a szabályok megszövegezésekor. Kis túlzással alku nélkül foglalták jogszabályba a MOK bértábláját, és mellénk álltak a hálapénz kivezetésére irányuló törekvéseinkben. Az egészségügy átalakításához szükséges két legfontosabb alapfeltételünk teljesült, így nem érezhetjük úgy, hogy csupán biodíszletként használták köztestületünket a politikai célok elérése érdekében.

Mégis alaposan meglepődtek, amikor október 4-én kézhez vették az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény tervezetét, és mindössze négy órát kaptak a munkaanyag áttekintésére.

Igen. Mellbevágott bennünket a csomagolás, és az, hogy egyeztetés nélkül készült el a törvény, kemény, orvosérdekeket sértő kiételekkel. Ez széleskörű felháborodást kelett, de utólag de azért sikerült néhány fontos dolgot szögletre mentenünk.

Melyek voltak ezek?

A kollegákat leginkább zavaró kérdések közül a kirendelésben valós eredményt értünk el, hiszen a törvényben szereplő kétszer egy év korlátozás nélküli kirendelést sikerült évi maximum 44 napra levinni, és sikerült meghatároztatni azt is, hogy kik azok, akik nem rendelhetők ki. Ugyanakkor a másik fájdalmas kérdésben, a másodállások tekintetében nem sikerült eredményt elérni, még akkor sem, ha nem tiltásról van szó, hanem engedélyhez kötik azt, hogy az orvos a főállása mellett másutt is dolgozhasson. A kamara azt szorgalmazta, hogy két évig csak bejelentési köztelezettsége legyen az orvosoknak, és a valós helyzet ismeretében közösen dolgozzuk ki a  részletszabályokat. Fontos, hogy a másodállás megmaradása sok esetben közellátási érdek, így a helyzetfelmérés után kellett volna a szabályozni ezt a területet. Azzal azonban egyetértünk, hogy a létező munkaidő korlátokat be kell tartani és a munkaidőt ki kell tölteni. Mindig is az volt az álláspontunk, hogy minden orvos egy munkahelyről tudja megszerezni a méltó életkörülményeket (...)

Ismeri a kamara kormányzat komplex terveit az egészségügy szerkezeti és finanszírozási reformját illetően?

A komplex reformról nincs ismeretük, de arról igen, hogy a most felálló, új kórházirányítási struktúrát fel akarják használni a kapacitások valós, funkcionális felmérésére, esetleg ésszerűsítésére is. A finanszírozási technikát illetően is csak annyi információnk van, mint bárki másnak: vannak jelek arra vonatkozóan, hogy a bázisfinanszírozás irányába mozdul el a rendszer. Ehhez van  egy apró támpont a nemrégiben megjelent kormányrendeletben, amely bérkompenzációt ír elő a közintézményeknél. Ebből arra lehet következtetni, hogy a bérek várhatóan nem a HBCS-be lesznek beépítve; de mindez csak spekuláció. Szeptember-októberig, amíg a reform generális előkészítése folyt, a kamara aktív résztvevője volt a szakmai előkészítés folyamatainak, de a jogalkotási szakaszból, a részletszabályok kidolgozásából a MOK éppen úgy kimaradt, mint az összes többi szakmai szervezet.

Továbbiak az interjúban