Hogyan bírja most az egészségügyi ellátórendszer a koronavírus okozta példátlan terhelést?
Három elismert hazai szakorvost, Szlávik Jánost, Zacher Gábort és Purebl Györgyöt kérdezte Facebook élő beszélgetésében a KOVIDők tudományos tájékoztató oldal arról, hogy hogyan bírja most az egészségügyi ellátórendszer a koronavírus okozta példátlan terhelést, kik kerülnek be ezekben a napokban a kórházakba a fertőzés következtében, miben más a harmadik hullám, mint az előzőek és hogy mi befolyásolja a koronavírus elleni vakcinák elfogadását.
Purebl György pszichiáter, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója úgy fogalmazott, hogy ők is azt látják, hogy egyre több beteg áramlik be az egyetemre és a tünetek is megváltoztak. Amit ő lát a saját intézetében: az a gyász, kétségbeesés, hirtelen elvesztett családtag
Az egészségügy bírja, van kurázsi, van elkötelezettség, van kitartás. Az egészségügy bírni fogja, mert az egészségügyi személyzet be van oltva. Nagyon magas százalékban - húzta alá. Az egészségügyi személyzet nem dől úgy ki, mint az előző hullámokban - mutatott rá, hasonlóan Merkely Bélához.
Arra a kérdésre, hogy ha most még tovább duplázódnak a számok, akkor az egészségügy hogyan fog megküzdeni vele, Szlávik János kifejtette: a terhelés lehet extrém. Egyelőre óriási átcsoportosítások nem történtek, nincs akkora átcsoportosítás, mint az őszi hullámban - húzta alá.
Zacher Gábor szerint van egy kis tartalék ebben a rendszerben. De azt elismerte, hogy soha senki nem találkozott még ilyen helyzettel, amikor ennyi beteget veszítenek el az orvosok ennyire rövid idő alatt. A tartalékaink végesek - húzta alá. Normál békeidőben is van egy emberhiány, elsősorban a szakdolgozóknál, őket lehet a legnehezebben helyettesíteni - fejtette ki.
Ezek a számok megdöbbentőek, de az utolsó emberig helyt fogunk állni, ezt szerintem minden orvos nevében mondhatom - hangsúlyozta.
Purebl György megemlítette, hogy egyre többször segítenek szolgálataikkal online módon, ezek segíthetnek a pszichés terhek csökkentésében. Emellett meg kell tanítani az embereket, hogy ők maguk mit tehetnek a járvánnyal szemben és a járvány pszichológiai következményeivel szemben - mondta. További részletek a cikkben
Szóba került az is, hogy nemcsak a halálozások keltenek pánikot sokaknál, hanem a megszokottból való kizökkentés, a gazdasági bizonytalanság, valamint a koronavírus-fertőzés idegrendszerre történő hatása is. Hangsúlyozták, 2020-ban nemzetközi szinten a depressziósok száma megháromszorozódott és dupla annyi szorongásos beteg lett. Ebből eredően tavaly félmillióval több doboz nyugtató kelt el, mint 2019-ben, ez összesen 8 milliónyi eladott dobozt jelent. A hangulatjavítókból is több fogyott, itt 4 százalékos növekedést tapasztaltak - írta tudósításában a delmagyar.hu.
Ugyanakkor jelentősen csökkent az alkalmi vagy rendszeres droghasználók száma, mert most nehezebb hozzájutni a szerhez, valamint az áruk jelentősen megugrott, valamint Zacher Gábor szerint az is közrejátszik, hogy otthon egymagában senkinek sincs kedve bedobni két szem extasyt.