Az uniónak ahhoz a negyedéhez tartozunk, ahol csökkent az egészségügyre fordított pénz aránya a GDP-hez képest.
Kétszer annyi magyar hal meg 65 éves kora előtt, mint az EU-átlag – állapította meg az OECD és az Európai Bizottság jelentése. Az európai egészségügyről szóló kiadvány szerint ennyire rosszul rajtunk kívül csak Bulgária és Litvánia áll - írta a hvg.hu.
A születéskor várható élettartam Magyarországon 76 év volt a felmérés készítésekor. Ennél rosszabb mutatót csak Romániában, Litvániában, Bulgáriában és Lettországban mértek. Ugyan sokan halnak meg fiatalon, de a 65 évnél idősebbek között is nagy a különbség: az a magyar férfi, aki diplomásként éri meg a 65. születésnapját, négy évvel hosszabb életre számíthat, mint az, aki nem végzett egyetemet. A kevésbé képzetteket főleg a szív- és érrendszeri betegségek fenyegetik.
A rák ugyan csak a második leggyakoribb halálok Magyarországon, de így is a mienk az az ország, ahol arányaiban a legtöbben halnak meg daganatos betegség miatt.
Az állam eközben nem igazán segít: az EU-ban nálunk a nyolcadik legalacsonyabb az egy főre jutó egészségügyi kiadás. Ráadásul mi az uniónak ahhoz a negyedéhez tartozunk, ahol csökkent az egészségügyre fordított pénz aránya a GDP-hez képest.
Pedig az adatokból az is kiderül: az egész EU-ban a magyarok járnak legtöbbet orvosokhoz. De hiába, ha a kórházi felszereltség nem jó: az unióban nálunk van a lakosság arányában a legkevesebb MRI- és CT-gép.
Ami viszont egyértelmű pozitívum: az oltásellenes lobbi nem eredményes Magyarországon. A vizsgált időszakban sem himlőt, sem szamárköhögést nem találtak az országban.