Ez még az első hullám, csak több beteget találnak

A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának tanárával, Prof. Dr. Ternák Gábor infektológussal beszélgettünk a koronavírusról, arról, hogy hány fertőzött személy lehet az országban, és arról is, hogy miként lehet hatékonyan védekezni a járvány ellen - írja a bahir.hu.

– A jelenlegi számokat látva, beszélhetünk második hullámról? Mit gondol, mi lehet az oka, hogy az elmúlt napokban megugrott a fertőzöttek száma Magyarországon is?

– Elöljáróban szeretném megemlíteni, hogy egy ilyen jellegű járvány megérkezésére már 10-15 éve figyelmeztettek a szakemberek és korábban úgy vélték, hogy a 2002-2003-ban megjelent corona vírus (SARS) járvány lesz az, de szerencsére nem így történt. Véleményem szerint ez még mindig az első hullám és az esetszám növekedés a „megtalált” fertőzöttek számából adódik, akik többnyire tünetmentes vírushordozók. Erre utal az is, hogy sem az elhunytak száma, sem a kórházban kezeltek száma nem emelkedik párhuzamosan a megtalált esetszámmal. A májusban elvégzett reprezentatív statisztikai felmérés már akkor jelezte, hogy kb. 56 ezer olyan személy lehet az országban, akik találkoztak a vírussal és tekintettel arra, hogy a vírus járja a maga útját, tehát terjed, nem tévedünk nagyot, ha úgy gondoljuk, hogy jelenleg kb. 100-200 ezer olyan személy lehet az országban, akik megfertőződhettek.

– Tavasszal, az első hullám idején az emberek többsége otthon maradt, gyakorlatilag minden bezárt, és sokan vonultak több hetes, akár több hónapos karanténba. Elképzelhető egy hasonló forgatókönyv őszre? Vagy az emberek már kevésbé fognak félni, kevésbé fogják komolyan venni a vírust, mint korábban?

– Nem gondolom, hogy az országot (más országokat is) még egyszer be lehetne zárni, ezt sem a gazdaság, sem az emberek tűrőképessége már nem viselné el. 

– Ön szerint mi lehet az oka, hogy a nyilvánvalóan rosszabb ellátó rendszer ellenére is, Kelet-közép-Európa nyugathoz képest sokkal jobban megúszta a járvány első hullámát?

– Meggyőződésem, hogy ennek oka a volt „szocialista országokban” meglevő magas átoltottsági arány, elsősorban a kanyaró elleni átoltottság mértéke. Az említett SARS járvány idején megfigyelték, hogy a corona vírusok tüskéiben levő fehérje és a kanyaró vírus között van valamilyen hasonlóság. Erről, már akkor, több tudományos közlemény is beszámolt. Megfigyelhető, hogy a volt NDK területén is alacsonyabb a Covid átfertőzöttség, mint Németország más részein.

– A védekezésnek mi lenne a jelenlegi legfontosabb lépése? Maszkviselés? Karantén? Esetleg folyamatos tesztelés? A magyar állam lakosságarányosan jóval kevesebbet tesztel, mint más EU tagállamok. Ön szerint ez hiba?

– Mai adat (08. 29.) szerint az elvégzett tesztek száma 1 millió lakosra vetítve, Magyarországon 43276, ami Ausztriában 128762, Szlovéniában 75103, Csehországban 82216, Szlovákiában 60877, de Horvátországban és Ukrajnában ez a szám alacsonyabb a hazainál, míg Szerbiában 104661, Romániában 91428. Sokkal informatívabb lenne itthon is, ha a tesztek számát minimum meg lehetne duplázni, ami a megtalált vírushordozók számának a növekedésével jár majd, de fontos annak az ismerete, hogy a megfertőzöttek mindössze 1%-a mutat orvosi beavatkozást igénylő tüneteket, illetve válik súlyossá. Világos fogalmakat kell használni; nem lehet összekeverni a tünetmentes hordozót a beteg személlyel, mert magunkat csapjuk be. Nem gondolom azt sem, hogy a fertőzöttek megtalálásának növekedésével, emberek 10 és 100 ezreit kellene karanténba helyezni. A maszkviselés talán még az az eljárás, amit mindenki megért és elfogadja annak hasznosságát.

– Reális veszély, hogy a vírus akár évekig velünk marad? Jelenleg úgy látszik, hogy újra meg lehet fertőződni, és az oltás sem biztos, hogy teljes biztonságot fog jelenteni. Egy újfajta világra kell felkészülnünk, maszk viseléssel, kevesebb utazással, több otthon maradással? Az emberi természet képes lesz adaptálódni ehhez?

– Sajnos tudomásul kell venni, hogy számos vírussal „élünk együtt”, és lehet, hogy ezek száma fog eggyel gyarapodni, gondoljunk csak a visszatérő influenzára, ezt is gyakorlatilag akár évente meg lehet kapni, de az sohasem ugyanaz a vírus. A Coviddal kapcsolatban is így van. Másik lehetőség, hogy a járvány fokozatosan eltűnik, mint pl. a SARS vírus. Egyetlen oltás sem jelent 100%-os védettséget és lehet, hogy a hatékony oltóanyag bevezetéséhez több idő szükséges, mint amiről most a híradások szólnak. A 2009-es „sertés influenza”, amelyet a spanyolnáthával azonos vírus (H1N1) okozott, a felmérések szerint a világ népességének 11-21%-át fertőzte meg, ami milliárdos nagyságrendű fertőzést jelent. Ha feltételezzük, hogy a Covid fertőzés valódi aránya a megtaláltak tíz-, húszszorosa, elmondhatjuk, hogy a világon legalább negyed, vagy félmilliárd személyt érintett ez a vírus, és egy idő után már nem lesz értelme annak, hogy folyamatosan „kergessük” a vírushordozókat, akik vélhetően milliárdos nagyságrendben lesznek. Itthon, szerintem, célszerű lenne annak a megfontolása, hogy önkéntes alapon, a kanyaró elleni újraoltás (MMR) lehetőségét biztosítsuk a felnőtt lakosságnak. Azt a tanulságot mindenképpen le kell vonni a döntéshozóknak, hogy fertőző betegségekkel kapcsolatos készültséget fenn kell tartani és az orvosképzésben is nagyobb hangsúlyt kell helyezni ezekre a betegségekre. Ez a járvány, már most tudjuk, számtalan következtetés levonására teremt lehetőséget, de még nincs vége.

További részletek a cikkben.