Ez vár a magyar egészségügyre 2014-ben – íme, a kormány terve

A költségvetés hétfőn benyújtott tervezetéből kiderül, az OMSZ-re bízzák többek között a sürgősségi ügyeleti ellátás irányítását és a központi ágynyilvántartó funkciót is az egész országra kiterjedően. A struktúraátalakítás még tart, a külföldi ellátások térítésére jelképes összeget szántak. A mentés előirányzata 2737,9 millió forint többletforrást tartalmaz a 2013. évi előirányzathoz képest. Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) jelentős fejlesztéseket hajtott végre hálózatában, melyhez kapcsolódóan az ellátási színvonal emelkedésével párhuzamosan a működési költségek is jelentős mértékben emelkedtek, továbbá a betegszállítás irányításának átvételéből is többletfeladatok adódtak. A koraszülött mentés folyamatosságának biztosítása, valamint az OMSZ struktúraváltása is többletforrást igényel – írja a törvénytervezet nyomán a napi.hu portálja.

A struktúraváltás vélhetően a 2014-től átveendő új feladatokat jelenti, azaz a sürgősségi ügyeleti ellátás teljes körű irányítását, a kórházi ellátási kapacitások folyamatos monitorozását és a sürgősségi feladatok elosztását a kórházak között, ami lényegében a központi ágynyilvántartó (KÁNy) funkció átvételét jelenti az ÁNTSZ-től. A különböző rendezvények egészségügyi biztosításában való fokozott részvétel mellett a magánszolgáltatók által végzett egészségügyi biztosítások megfelelőségének folyamatos monitorozása szintén az OMSZ feladata lesz 2014-től.

Ha ugyanaz koordinálja az esetek kórházakra történő leosztását, mint magát az odaszállítást - szemben a korábbi gyakorlattal, amikor egy független intézmény, azaz a Központi Ágynyilvántartó felelt az esetek optimális leosztásáért – kérdés, hogy kinek az érdeke érvényesülhet majd elsősorban, s hogyan működhet majd a kontroll a megvalósított elosztások fölött – mutatott rá Poller Imre egészségügyi szakértő, aki főként Budapesten számít kiélezett helyzetekre.

A GYEMSZI is megkapja a maga új feladatait 2014-re, amikor is többek között el kell végeznie – a 2012. évi struktúraátalakítást és az integrációkat követően – az ellátórendszer kapacitásainak, tevékenységeinek átfogó elemzését, felülvizsgálatát, illetve modelleznie kell az ellátórendszer változásaihoz igazodó feladatarányos finanszírozási rendszer kiterjesztési lehetőségeit. A szervezet számára prioritás az egyéni betegutak és a jellemző betegút-struktúrák elemzése, valamint ezekből az ellátórendszer egészének működésre vonatkozó következtetések levonása (a hazai tapasztalatok és a kapcsolódó nemzetközi megoldási lehetőségek figyelembevételével) – írja a törvényjavaslat.

Ezen új feladatok mellett a GYEMSZI munkatársainak még át kell dolgozniuk a szakmai irányelvfejlesztés módszertanát a nemzetközi normáknak megfelelően a bizonyítékokon alapuló orvosi gyakorlat megerősítése érdekében, valamint részt kell venniük a minimumfeltételek rendszerének revíziójában. Utóbbi már azért sem kis kihívás, mert 2012 közepén, azaz alig több mint egy éve az új szakmai minimumfeltételeket kihirdették, viszont e rendelet végrehajtásának ellenőrzését folyamatosan halasztják az előírások betarthatatlansága miatt – emeli ki a portál.

Az uniós források szerepéről szóló fejezetben a törvénytervezet úgy fogalmaz, hogy a struktúraváltással összefüggésben az aktív fekvőbeteg intézeti körben számos intézményi fúzióra, szervezeti összevonásra, valamint egyes intézmények esetében egységesen felépülő regionális rendszert kialakítva – profilváltásra kerül sor.

A költségvetés a júliusban bejelentett 10 milliárdos onkológiai centrum fejlesztési projekt (TIOP-2.2.6/A) mellett a TIOP-2.2.6/B kiírást is megemlíti, amelynek keretében a kormány múlt heti döntése alapján további mintegy 35,4 milliárdnyi támogatás válik elérhetővé a járó- és fekvőbeteg szakellátó intézmények struktúraváltást támogató fejlesztéseinek céljaira. Mint kiderül, a járóbeteg és a fekvőbeteg szakellátásban az évek óta elmaradt fejlesztések részben történő pótlására, valamint a jövő évben belépő, többletkapacitási igényt jelentő fejlesztésekkel összefüggő (új zöld mezős beruházások, új szakrendelők) többletfinanszírozási igény fedezetére az összevont szakellátáson belül együttesen 5 milliárd forint fejlesztési forrás áll rendelkezésre.

A pályázati fejlesztésekből idén megvalósult többletkapacitás befogadások szintrehozására együttesen pedig 613,7 millió forintot szánnak.

A külföldön gyógyulni vágyók lehetőségeinek tervezésénél a költségvetés készítői úgy tűnik, nem számolnak nagy betegrohammal, a sürgősségi ellátáson kívül, a Magyarországon nem elérhető szolgáltatásokra 1,7 milliárddal, a külföldön tervezett ellátásokra 1 milliárddal, a speciális egészségügyi ellátásokra pedig 300 millió forinttal kalkuláltak 2014-ben. Az EU-n belüli sürgősségi ellátásra 6,4 milliárdot, az EU-n kívül pedig 150,0 millió forint lehet költeni – sorolja a portál.