Ezermilliárdnyi uniós pénz az emberi erőforrásokra

Az összes operatív program tekintetében már a teljes keret harmincegy százalékát kifizette az Európai Bizottság, ami meghaladja a huszonhét százalékos EU-átlagot -mondta el Vitályos Eszter az Emberi Erőforrások Minisztériumának európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára a Magyar Hírlapnak adott interjúban.

– Mennyi uniós forrás jut az emberi erőforrásokra a mostani költségvetési ciklusban?

– A hozzánk tartozó támogatások az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programon keresztül jutnak el a kedvezményezettekhez, ebbe a család- és ifjúságpolitika, az oktatás, az egészségügy és a szociális ügyek egyaránt beletartoznak, csakúgy, mint a kultúra és a sport. Összességében 952 mil­liárd forintos keretről van szó, ám a kormány mintegy tízszázalékos túlvállalást engedélyezett, hogy az elhúzódó projektek is megvalósuljanak. Majdnem tizenegyezer projektötlet érkezett be, és több mint 5300 pozitív döntés született a 2020-ig tartó ciklusban. Lesznek még pályázati kiírások az ápolói ösztöndíjakkal és a kórházi fertőzések megelőzésével kapcsolatban. A megakadt elképzelések miatt rendelkezésre álló, úgynevezett visszahulló források terhére pedig még ezen felül is elképzelhetők újabb konstrukciók és keretbővítések, elsősorban az egészségügyi alapellátásban.

– Hogyan oszlik meg a csaknem ezermil­liárdos összeg?

– Egészségügyre százhatvanötmilliárd forintot fordítunk, ennek felét az infrastruktúra fejlesztésére. Háromszázötvenmilliárd forintnál is több jut a köznevelésre, illetve a felsőoktatásra, és nagyjából ugyanennyi a szociális területre, a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre.

– Mit kell tudni a legújabb kiírásokról?

– Ezek országos kihatásúak. Összességében mintegy ötmilliárd forintos keretről van szó két felhívás esetében.

– Mennyire állunk jól az uniós források fel­­használásában?

– Annak érdekében, hogy a lehető legtöbb idő jusson a végrehajtásra, a kormány döntése értelmében 2017. március 31-ig meghirdetésre került valamennyi tervezett felhívás, a Magyarországnak jutó forrás teljes keretösszegére. Ennek köszönhetően hamar meg tudtuk kezdeni a végrehajtást, és az összes operatív program tekintetében már a teljes keret harmincegy százalékát kifizette az Európai Bizottság, ami meghaladja a huszonhét százalékos uniós átlagot. Vagyis kifejezetten jól állunk.

– A miniszterelnök által kifutó szériának nevezett Európai Bizottság már tavaly elkészült a következő költségvetési tervezettel. Ez még nyilván változhat, de jelen állás szerint mit hozna a humánterületnek?

– Jelen állás szerint a bizottság az érintett szociális alapot nem tervezi különösebben csökkenteni, ellentétben más területekkel. Úgy néz ki, ezermilliárd forint fölé is mehet a keretünk. Nem mellesleg hozzávetőlegesen tíz százalékkal kisebb lesz az uniós büdzsé, főleg a Brexitből kifolyólag – hacsak nem nőnek a tagállami befizetések. Hazánkat tekintve a jelenlegihez képest összesen huszonnégy százalékos csökkentést javasol a bizottság. Magyarországon kívül Csehország, Észtország, Litvánia és Málta esetében ekkora az elvonás mértéke, aminek feltehetően politikai okai vannak. Brüsszel arra készül, hogy a bevándorláspárti politika finanszírozására, a migrációt segítő szervezetekre több pénzt költsön.

– Az egészségügy területén a budapesti kórházfejlesztések emelkednek ki. Ezzel van dolguk?

– A négy centrumkórház kialakítására épülő Egészséges Budapest Program alapvetően hazai forrásból valósul meg jelentős, mintegy hétszázmilliárd forintos keretből. A Heim Pál Gyermekkórház fejlesztését ugyanakkor uniós támogatásból finanszírozza a kormány. Mindenképp látványos fejlődésre lehet számítani a következő időszakban a fővárosban. Az elmaradottabb, úgynevezett konvergenciarégiókban egyébként nyolcvanötmil­liárd forintnyi uniós forrás jut felújításokra és eszközbeszerzésekre, valamint az alapellátás fejlesztésére. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ különböző képzéseket szervez, és kiemelt figyelmet fordít a háziorvosok megfelelő informatikai felszereltségének biztosítására is. Fontos cél, hogy az ország bármely pontján azonos színvonalú ellátásban részesüljenek az emberek. A teljes interjú itt olvasható