Ezért adta el Lantos Csaba a Róbert Magánkórházat

Tíz éve, amikor sorra dőltek be a magánbefektetések, a milliárdos üzletember felvásárlásba kezdett. Most meg, amikor felfutásban a piac, elad. A Népszava kérdezte Lantos Csabát, a Róbert Magánkórház tulajdonosát.

- Tíz évem van a Róbert Magánkórházban, és az sem titok, hogy az egészségügyben nagyon nehéz üzletet csinálni. Különösen úgy, hogy elvileg van egy eleve ingyenes állami rendszer, és az erre ráépülő, hálapénzzel hajtott lakásrendelőkbe szervezett ellátás szimbiózisa. Ezt ugyan megörököltük régről, de azóta is szépen virágzik. A lakásrendelő nem ad számlát, nem adózik, ott csak 10 ezer forint ugyanaz a szolgáltatás, ami nálunk 24 ezer forint. Miközben az orvos ugyanaz. Ez az anakronizmus fékezi a magánegészségügy fejlődését. (...) Probléma az is: nincs lehetőség arra, hogy a magánszolgáltatás egy részét a betegtől az egészségbiztosító átvállalja. Ez azért is abszurd, mert a piac más szegmenseiben, például a gyógyszer, vagy gyógyászati segédeszköznél létezik a térítési díj. Ám, ha ezt az egészségügy más ellátásainál valaki szóba hozná, az „bűncselekmény" lenne. Ez önmagában nonszensz. Persze lehet ellenszélben vitorlázni, régóta magam is azt tettem… De mint említettem, amikor a piacra léptem volt egy mestertervem, ami nem jött be. Erős jel volt mindenkinek Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatójának piacra lépése. Amikor ugyanis megvásárolta az ország legnagyobb árbevételű magánintézményét, a Budai Egészségközpontot, egyértelmű lett, hogy itt elkezdődött a koncentráció, a konszolidáció.

- Azért is érdekes az eladás melletti döntése, mert mintha maga a kormány is komolyabb lépésre készülne a magánpiacon…
- Vannak erre utaló jelek. Magam is úgy érzem, erre most nagyobb az esély, mint 2014-ben volt. A piacon is elindult egy folyamat, a lakásrendelők helyett egyre inkább a nagyobb, legálisan számlát adó magánszolgáltatók veszik át a terepet. Van egy piacbővülés a magánegészségügyben. Ezt a PlansLab minap a kérésünkre elkészült elemzése is bizonyítja. Eszerint a 300 millió forint feletti forgalmat bonyolító szereplők – ez körülbelül 13 cégcsoport 28 intézménye – piaca évente átlagosan csaknem 20 százalékot bővült. Úgy, hogy ezeknek a cégeknek a közfinanszírozásból alig egy százalék volt a bevételük. De még azon magánintézményeknél, amelyek tevékenységeinek többségét az állami egészségbiztosító fizeti, nőtt a piacuk, sőt az egészségbiztosítótól érkező bevételük is mintegy nyolc százalékkal. A teljes interjú itt olvaható