• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Ezért fertőznek kevésbé a koronavírusos gyerekek?

Lapszemle 2022.02.24 Forrás: hvg.hu
Ezért fertőznek kevésbé a koronavírusos gyerekek?

A berlini Charité egyetemi kórház kutatói lézeres részecskemérővel számolták meg, mennyi aeroszol távozik a gyerekekből.

Négyszer kevesebb folyadékrészecske (aeroszol) távozik a gyerekek szervezetéből kilégzés, beszéd vagy éneklés közben, mint ami a felnőtteknél mérhető. Mindez magyarázatot adhat arra, az esetükben miért kisebb a koronavírus terjedésének kockázata – írja a The Guardian nyomán a hvg.hu. A lap emlékeztet: bár a gyerekek torkában és orrában nagyjából ugyanannyi vírus van, mint a felnőttekben, a különböző tanulmányok szerint mégis fele olyan fogékonyak a fertőzésre, mint ők. Ha mégis megfertőződnek, akkor viszont kevesebb embert fertőznek le.

Az egyik magyarázat erre az lehet, hogy a gyerekek tüdejének és légútjának mérete eltér a felnőttekétől, így a légzés és a beszéd során kevesebb aeroszol távozik belőlük. Mivel ezek hosszabb ideig képesek a levegőben maradni, különösen a zárt terekben, ez azt jelenti, hogy mások kisebb eséllyel kaphatják el a vírust, ha ugyanabban a térben tartózkodnak.

Hogy kiderüljön, ez valóban így van-e, a berlini Charité egyetemi kórház kutatója, Mario Fleischer csapatával együtt 16 egészséges, 8-10 év közötti gyermeket vizsgált meg. Esetükben lézeres részecskeszámlálóval mérték meg, hogy hány aeroszol méretű részecskét bocsátanak ki magukból, amikor nyugodtan lélegeznek, beszélnek, énekelnek és kiabálnak. A Journal of the Royal Society Interface című tudományos lapban megjelent publikáció szerint a kiabáláskor kerül a levegőbe a legtöbb ilyen, utána jön az éneklés, a beszéd, majd az egyszerű légzés. Utóbbi három esetében ugyanakkor négyszer kisebb volt a kilégzett aeroszol mennyisége, mint a szintén vizsgált 15 felnőttnél.