Ezért halnak korán a magyar orvosok

Az orvosok korábban halnak és betegebbek, mint az egyéb foglalkozást űzők. Stresszes a munkájuk, és többük önpusztító módon él - írta a nol.hu.

Néhány hete a Magyar Gyógyszerésztörténeti Társaság négy kutatója hozta nyilvánosságra elemzését, amelyben az 1800 és 1925 között születettek körében hasonlították össze az orvosok és gyógyszerészek élethosszát. Az 1885-1890 között született orvosok átlag élettartama 75,4 év volt, míg ugyanebben az időszakban a gyógyszerészeké 65,8 év. A 19. század végétől az orvosok és a gyógyszerészek átlagéletkorában ellentétes folyamat zajlott le. Míg a patikusok élethossza a huszadik század első negyedében átlagosan 75 évre nőtt, addig az orvosoké 67 évre csökkent. A jelenség hátterében elsősorban a 40-59 éves orvosok fokozott halandósága áll, amit már korábbi kutatások is jeleztek.

Meglepő adat, hogy az 50-54 éves korosztályban az orvosnők halandósága az orvosokét is meghaladja. A doktornők gyakrabban szenvednek krónikus betegségektől, mint más diplomások – a jelenséget el is nevezték orvosnő-paradoxonnak.

Amerikai adatokból az is kiderül, az orvosok legtöbbje nem tud mit kezdeni azzal a megterheléssel, amit a változó munkarend, az ügyeletek, a velük járó kevés és rendszertelen alvás, az ezt követő üresjáratok, a döntéseikkel járó felelősség okoz – állítja Weltner János sebész főorvos. A szakember szerint a pszichés megterhelés az orvosi szakmákon belül sem egyenletes: a műtétes szakmákban, a sürgősségi ellátásban gyógyítóknál jóval erősebb és gyakoribb az erős feszültséget hozó helyzet. Ha valaki hatot ügyel egy hónapban, akkor 12 olyan napja van, amikor megborul a bioritmusa. Weltner emlékeztetett arra is, hogy sokan halnak meg idő előtt a betegektől szerzett fertőzésekben. A teljes cikk a további részletekkel