Ezért halnak meg nálunk többen

Egy falun élő magyar férfi négy, egy nő pedig két évvel rövidebb élethosszra számíthat a fővárosiakhoz képest. A megélhető évekre Magyarországon területenként erősen eltérő esély nyílik. Magyarország népessége minden esztendőben egy kistelepülés lakosságának számával lesz kevesebb. A demográfiai helyzetet pedig tovább súlyosbítja, hogy csökken a születések száma, míg a halandóság nő. A szociológusok szerint egyes települések lakosságának növekedése és csökkenése, vagy éppen „eltűnése" természetes folyamat – írja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2012-es halandósági statisztikája nyomán a heol.hu portálja.

A legrosszabbul a kisvárosokban, községekben lakók várható átlagos élettartama alakul. Márpedig a magyar lakosság több mint a fele huszonötezernél kisebb lakosú településeken él – ez a férfiaknál 69,7, illetve a nőknél 77,5 évet jelent.

A halálozási gyakoriság szerint az első egy év a kritikus, majd 45 éves korig nem látszanak jelentősebb területi különbségek.

A kifejezetten rossz egészségügyi struktúrával rendelkező Pest megye életkorra vetített várható halálozási értékei alig egy-két százalékkal maradnak el a budapesti értékektől. Világosan látszik azonban az is, hogy az északi, rossz gazdasági pozíciójú, rossz szociális helyzetű lakossággal rendelkező megyék közül Heves és Borsod adatai lényegesen rosszabbak Szabolcs-Szatmár és Hajdú-Bihar adataihoz képest. Tovább adatok a teljes cikkben