• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Ezért jött haza Angliából a magyar orvos

Lapszemle 2020.10.03 Forrás: 24.hu
Ezért jött haza Angliából a magyar orvos

A rendszer elbír még több magánkórházat, ahol tárt karokkal fogadják a külföldről hazatérni vágyó orvosokat,

Extrém sporttal pótolja a sürgősségi osztály adrenalinlöketét Sárosi Balázs, aki az angol egészségügyet hátra hagyva tért vissza Magyarországra, hogy aztán a magánellátásban gyógyítson tovább - írja a 24.hu.

A magyarnál fejlettebb egészségügyi rendszerek is küzdenek a humánerőforrás szűkösségével. Régiónkban az orvosok és a szakszemélyzet kivándorlása nehezíti a közellátást, de az elmúlt években a külföldi munkavállalás mellett más alternatíva is akadt azon orvosoknak és ápolóknak, akik nem – vagy nem csak – az állami egészségügyben akarnak gyógyítani: a magánellátás.

A közepes színvonalat nyújtó, alulfinanszírozott és a jórészt kiégett dolgozók által működtetett állami egészségügy mellett virágzó magánellátás valós alternatíva lett az orvosok és az ápolók számára, sőt már az is megtapasztalható, hogy (vissza)vonzza időnként azokat is, akik korábban külföldre mentek dolgozni. A koronavírus-járvány tavaszi első hulláma előtt megnyílt új budapesti magánkórháznak is sikerült több olyan orvost magához csábítania, aki a külföldi munkát hagyta hátra azért, hogy a hazai magánegészségügyben gyógyíthasson.

Mári Róbert, a Wáberer Medical Center ügyvezető igazgatója szerint egyre könnyebb dolguk van a toborzáskor: amíg a kezdeti időszakban nekik kellett keresniük, addig most már sokan maguktól kopogtatnak be hozzájuk. Az orvosi gárdánk gerincét a 40–45 éves korosztály teszi ki, ők nyitottak a beteg- és kommunikációközpontú koncepcióra – mondta a 24.hu-nak, hozzátéve, hogy az általuk kínált bérezés is jelentős vonzerőt jelent, mint ahogy az is, hogy az orvosok több időt fordíthatnak a betegekre. Ez utóbbi szempontot emelte ki a nem életveszélyes, de sürgősségi esetek ellátását végző Walk-IN Center járóbeteg-divíziójának vezető szakorvosa, Sárosi Balázs is.

...

Nem ő az egyedüli, Angliából hazacsábult orvos az osztályon. „Ez nem egy one-man show, akkor tudok hatékonyan dolgozni, ha magam körül hasonló gondolkodású emberek vannak” – magyarázza, hogyan győzte meg kollégáit egy közös budapesti kávézás során arról, jöjjenek haza és dolgozzanak vele.

Mári Róbert szerint a rendszer elbír még több, Wábererhez hasonló magánkórházat, ahol tárt karokkal fogadják majd a másféle orvos-beteg kommunikáción edződött, külföldről hazatérni vágyó orvosokat, de a magán-egészségügyi piac alakulása nagyban függ attól, hogy a mindenkori kormány miként tervezi a szektor és a biztosítási piac szabályozását. Azt pedig már Sárosi Balázs teszi hozzá: nem az a kérdés, hány új magánkórházat bír még el Budapest, hanem az, hogy az orvosszakma mennyit bír el, mert az egészségügyi dolgozók száma véges.

További részletek a cikkben.