Tét nélküli játék volt: ha a kinti élet nem jön be, itthon bármelyik sürgősségi osztályon azonnal el tudok helyezkedni.
Biztos megélhetés, előrelépési lehetőség, megbecsülés – csak néhány ok, amit külföldön dolgozó magyar orvosok feleltek a Pénzcentrumnak arra a kérdésre, mégis miért döntöttek úgy, hogy a határon túl próbálnak szerencsét. A fizetés is sokkal jobb persze, mint itthon, de messze nem ez a legfőbb ok, amiért hátrahagyva szeretteiket, távol Magyarországtól kezdtek új életet.
Én sokáig haza akartam jönni, de ez az utóbbi időben megváltozott. Jövőképed van kint, ami idehaza már nincsen – mondja a 30 éves Krisztina, aki már négy éve él Németországban. Idegsebészeti szakirányt választott, de itthon esélye sem lett volna ilyen irányú képzésen részt venni. „Évente 300-350-en végzünk általános orvosként, miközben általában mindössze egy idegsebészeti rezidens hely van Magyarországon" – jegyzi meg. Azt mondja, esélyeit az sem könnyítette meg, hogy balkezes és hogy történetesen nő. Ezért úgy döntött, szerencsét próbál Németországban. „Tét nélküli játék volt: úgy voltam vele, hogy ha a kinti élet nem jön be, itthon bármelyik sürgősségi osztályon azonnal el tudok helyezkedni" – jegyzi meg.
Tavaly a Magyar Orvosi Kamara (MOK) felmérést készített a hazai sürgősségi betegellátó osztályok, röviden SBO-k helyzetéről. Azt állapították meg, hogy az idén januártól élő új előírások teljesítéséhez 460 megfelelő szakképesítéssel bíró orvos hiányzik. 600-ra lenne szükség, miközben csak 140 ilyen van.
A diploma megszerzését követően beiratkozott egy intenzív nyelvtanfolyamra, megszerezte a B2-es német nyelvvizsgát. Leült a gép elé, és szétküldte a számára megfelelő és szimpatikus klinikáknak az önéletrajzát. Nagyon hamar talált munkát. Egy városi kórházban kezdett el dolgozni, ahol az egyik kollégája spanyol, a másik román volt, az egyik főorvos pedig tanzániai származású. Az első néhány hónap nem volt könnyű.
Itthon nincs állás, ha mégis találsz, akkor nem tanulsz semmit, és rendes fizetést sem kapsz – mondja ezt már a 36 éves Tamás, akinek kérésére nevét a cikkben megváltoztattuk. Ő 2008 óta él és dolgozik külföldön. Angliába ment először, ahol belgyógyászati vonalon kezdett dolgozni. Megtetszett neki, és végül ő is Németországban kötött ki. „Megnéztem az európai képzési programokat, és a német tetszett legjobban" – indokolja választását. Most Baden-Württemberg tartományban dolgozik egy városi klinikán belgyógyászként.
„Az volt az álmom, hogy MR-kutató leszek, az orvosi mellé van egy fizikus diplomám, és nem sok hiányzott, hogy meglegyen a programtervező matematikus diplomám is, a képzésnek kb. a 80 százalékát megcsináltam. Négy nagy képzési grémium van Magyarországon, a debreceni, a szegedi, a pécsi és a pesti. Általában 200-250-en végeznek az általánosorvos-képzésben, és grémiumonként 40-50 képzési hely van. Tehát kb. 20 százalék esélyed van arra, hogy állást kapj Magyarországon orvosként. Szóval nem igaz, hogy orvoshiány van, nagyon súlyos többlet és túlképzés van. Egyedül a sürgősségi betegellátó osztályokon lehet elhelyezkedni " – mondja. Nem minden a pénz - a teljes cikkben